A kastélyból lehetett volna Tébolyda is

A péczeli Kelecsényi-féle, volt Ráday kastélyomat… az Országos Tébolyda céljára, a magyar királyi kincstárnak hagyományozom”. Kelecsényi Izabella 1922. május 8-án, közjegyző előtt vetette papírra ezeket a gondolatokat. Nem sokon múlott, hogy nem lett elmegyógyintézet a barokk freskók alatt Pécelen. Azzal, hogy a Kelecsényiek tulajdonába került a kastély, kétségtelenül megváltozott az élet az egykori Ráday uradalomban. Mintha Mikszáth dzsentri hősei keltek volna életre. Szó szerint is, hiszen például a Noszty fiúval is közeli rokoni kapcsolatba került a kastély új úrnője.

A Ráday kastély megszerzése

Kelecsényi Rafael, a mai Szlovákia területén található Barsbaracskán tekintélyes földesúrnak számított már az 1800-as évek második felében. A Felvidék több településen rendelkezett birtokkal. Fösvény, de kitűnő üzleti érzékkel rendelkező birtokos hírében állt. Első lánygyermeke, Kelecsényi Izabella Ida Antónia 1872 januárjában született, abban az évben, amikor kezdetét vette a péceli kastély Kelecsényi korszaka is.

A családi legendárium szerint Rafael 1872 telén lovaskocsival ment Pestre, majd onnan ügyvédjével gyalogolt ki Pécelre. A két poros ember, két poros bőrönddel érkezett a csődtömegi árverésre a Ráday-kastélyhoz. Az egyik bőröndben volt annyi pénz, hogy Kelecsényi Rafael azonnal meg is vásárolhatta a csődbe jutott Ráday László kastélyát.

kelecsenyi_izabella
Kelecsényi Izabella A fotó forrása: felvidek.ma.

Kelecsényi Rafael és felesége Kudlik Ilona dokumentálhatóan többször megfordult ekkor már Pécelen, de kétségtelenül nem túl gyakori vendég a távoli Barsbaracskán berendezkedő család a frissen szerzett uradalomban. A Pécelen nyaraló tisztviselők által szervezett bálokon, koncerteken azért már fel-feltűnnek a Kelecsényi gyerekek: a későbbi főpolgármester Bárczy például együtt bálozik 1887-ben Kelecsényi Izabellával (István 21, Izabella 16 éves ekkor).

Rafael 1916-ban, 91 évesen egy szerencsétlen baleset áldozata lesz. A szigorú földesúr családjából ekkor már csak két lánya van életben: felesége 1885-ben Pécelen hal meg; Matild és Ilona nevű lányai fiatalon, 1888-ban és 1900-ban távoznak; elsőszülött, egyetlen fiúgyermeke, a „pazarló életmódot” élő Hugó pedig adósságai elől menekül öngyilkoságba. A Kelecsényi birtokokat Irén és Izabella öröklik. Irén Barsbaracskán marad (egy ideig), Izabella pedig megkapja a péceli kastélyt.

Izabella házassági kalandjai

Izabella 21 éves, amikor első gyermeke születik, a kapcsolat azonban nem bizonyul tartósnak a kis Irén apjával, Birly Lajossal, hiszen két évvel később Szemző Arthurral lép házasságra a még mindig csak 23 éves Kelecsényi lány. Azzal a Szemző családdal fonódik így össze az élete, amelyről Mikszáth ­– Ady korabeli tudósítása alapján – a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének főhősét is mintázza. Az igazi Noszty fiú, Szemző Gyula (Arthur testvére) igazi „balhés” dzsentri karakter a nőügyeivel, korrupciós ügyeivel és tettlegességig fajuló konfliktuskezelő módszereivel (Gyula többször kerül a sajtóba azzal, hogy Izabella Adorján nevű fiával együtt ürülékkel keni be a „problémás” üzletfeleik arcát).

Kelecsényi Izabella Szemző Arthurban sem talál vigaszt, 1900-ban újra férjhez megy. Jeszenák Jánostól két gyermeke születik, Ivánka (aki azonban nem éli meg az egy évet) és egy évvel később Ilona. 1909-ben, 38 évesen már válófélben van harmadik párjától, Jeszenáktól is, a császári és királyi kapitánytól. A válás nem megy gördülékenyen, 1912-ben még mindig bíróságra jár Jeszenák báró és felesége. Izabella a korabeli sajtóhírek szerint megvádolja volt férjét, hogy az „életére tört”, miközben Jeszenák báró rágalmazásért perli be a volt feleségét. A bíróság a férj javára dönt (200 korona pénzbüntetésre ítélik Izabellát). A temperamentumos Jeszenák Jánosné az eljárás alatt önmagából kikelve kezd veszekedni a bíróval („látszik, hogy fogalma sincs róla, hogy mi az úrinőt születésénél, vagyoni állásánál és műveltségénél fogva megillető bánásmód… fogadja megvetésemet eljárásáért. Megértette?”), amit további 600 korona büntetéssel „díjaz” a bíróság.

A Tanácsköztársaság zűrös időszaka

Izabella többször már nem megy férjhez, gyermekeivel él a péceli kastélyban. A Tanácsköztársaság ideje alatt dokumentáltan vele van Szemző Arthurtól született Adorján fia, Jeszenák Jánostól született „szépséges Ilonkája”, sőt még a Jeszenák János előző házasságából (Szentmariay Gizellától) „hozott” ifj. Jeszenák János is. A direktórium napjait megörökítő Zsedényi Aladár könyvéből tudhatjuk, hogy a Népházzá alakított kastély egyik hátsó szobájába zárják a bárónőt és gyermekeit ezekre a hónapokra. A „mindig temperamentumos” Izabella viszont nem nagyon hagyta magát és be-beszólt a kastélyban berendezkedő tanácstagoknak („meddig tart még ez a paprikajancsi színház”), mire le is csukták egy időre. Aztán jönnek a „felszabadító” románok, akik elűzik a városból a direktórium tagjait, majd jönnek a nemzetőrök, akik ugyancsak tábort vernek. Miután elment mindenki, kiürült a kastély, “a ház úrnője fehér pongyolában, fehér főkötővel és egy szál égő gyertyával járja végig a kongó pókhálós folyósokat” – írja Zsedényi.

Szigorú végrendelet

Kelecsényi Izabella fent idézett végrendelete a Tanácsköztársaság után, a konszolidáció első éveiben íródott. A végrendelet azonban az öröklési sorrend egyszerű leírásánál sokkal több. Az ekkor még csak 51 éves Izabella kizárja az örökségből Adorján fiát: „kétségesnek tartom a velem szemben tanúsított viselkedése miatt is azt, hogy az egyém volna”. És a „viselkedés”, ami kiborította a bárónőt: „azon alávaló rágalommal illetett, hogy én egy orosz fogollyal viszonyt folytatok”, pedig Izabella szerint arról van szó, hogy „egy éjszaka Péczelen megtámadott és tettleg bántalmazott”, mármint a fogoly. Adorján erre föl anyját 1920-ban elmegyógyintézetbe csukatta. Nehéz megítélni, hogy mi az igazság (Adorján is tele van zűrös ügyekkel, lásd az igazi Noszty fiúval, nagybátyjával végrehajtott cselekedeteit, vagy hogy egyes források szerint a Tanácsköztársaság alatt Izabella nővérét, Irént is meglopta), de az talán a józan ítélőképesség elvesztésére utal, hogy a kastélyt az Országos Tébolydára kívánta hagyni Izabella.

Annyi humora volt még Izabellának, hogy a végrendeletben kikötötte: „netáni elmebetegségük esetén Kamionkai Szemző Adorján és gyermekei teljesen ingyen ellátást kapjanak életük végéig” – mármint a Tébolyda céljai szerint átalakított kastélyban. Többi gyermekével sincs feltétlenül megelégedve, legalábbis néhol inkább közvetlenül az unokákra hagyományoz, azok szüleit a vagyon kezelésétől egyenesen eltiltva.

Szépséges Ilonka” lányának sem lesz szerencséje a férfiakkal: egy maglódi dzsentrit fog ki. A maglódi Wodiáner Rudolf főkonzul gyermeke, ifj. Wodiáner Rudolf 1920-ban veszi el a péceli lányt. Az ifjú Rudolf azonban egyik váltóhamisítási ügyből a másikba keveredik, szinte egész életében menekül. Apja 1926-ban már az újságban jelentet meg egy hirdetést, hogy ő a gyerek adósságait tovább nem fedezi, ne is keressék („Ezennel óva intek mindenkit, hogy fiamnak, Ifj. Maglódi Wodiáner Rudolfnak hitelt nyújtson, mert nevezett fiamnak adósságait ezentúl nem vagyok hajlandó kifizetni”). 1928-ban már kerestetik, hogy állítsa vissza az „életközösséget” Jeszenák Ilonával. Természetesen nem jelentkezik. Ilona hosszas szenvedés után, 27 évesen bele is hal a rosszul sikerült házasságba.

Nem is csoda, hogy ilyen zaklatott élet mellett Izabellának alig marad ideje a kastélyra. 1934-ben a Pesti Napló tudósít a kastély állapotának romlásáról: „a korabeli barokk kastély melléképületei pusztulóban, híres parkja elvadul, maga a kastély félig lezárva, csak néhány szobáját lakják mostani tulajdonosai…ma a klasszikus falak között Pécel adóhátralékos lakóinak lefoglalt, transzferált bútorait őrzik.”

Az idézett végrendelet végrehajtásából természetesen semmi nem lesz, közbejön az államosítás. Izabella halálát követően, a 40-es évek végén átmenetileg lakások lesznek a kastélyban, majd 1956 után kórházként funkcionál az épület. Kelecsényi Izabella dédunokája ma is Pécelen él.

A bemutatkozó oldalon felsorolt forrásokon túl a bejegyzés megírásakor a következő cikkre is támaszkodtam: http://www.obecondrejovce.sk/download_file_f.php?id=877617