A titokzatos gróf

Haj de nagyon sápad az én kis virágom! Majd kipirosodik ugye, ha sokat süti a nap a péceli kertben” – a legenda szerint így bíztatta egyetlen leányát a magyarok gyűlölt ellensége, az október 6-ai kivégzéseket aláíró osztrák táborszernagy. Többek között Móra Ferenc is megírta azt a történetet, amiben Haynau Magyarországon keresett párt a lányának. Ráadásul a kihaltnak hitt Árpád-ház feltételezett leszármazottjának péceli házában tett félreérthetetlen látogatásokat a bresciai hiéna.

A királyi származás keresése

Történetünket ott érdemes kezdeni, hogy egy „sima francia főúr” 1844-ben Magyarországra, Pécelre költözött. Crony-Chanel Henrik a Maglódi út végével párhuzamos, Árpád utcában vásárolt 8 holdas telket. A furcsa külföldi néha megjelent Pécel utcáin, ilyenkor krajcárt adott minden gyereknek, aki szembe jött vele. A község szélén álló, kisebb nyaralóban élő, magyarul nem beszélő nemesről a szomszédok még nem biztos, hogy tudták kicsoda, az ország politikai elitje és az osztrák titkosrendőrség viszont nagyon is tisztában volt főszereplőnk kilétéről.

Az egykori Crony-Chanel ház az Árpád utcában

saint_marsan_crouy_haz

A Crony-Chanel család először 1790-ben lépett az európai politikai színtérre. Több kötetnyi okmányt terjesztettek a grenoblei bíróság elé, hogy igazolják: a III. Andrással kihaltnak hitt Árpád-házi vérvonal bennük csordogál tovább. A francia bíróság igazat is adott a főúri családnak. Magyarországon ugyanebben az időben – feltehetően egymástól nem függetlenül – Koppi Károly egyetemi tanár publikálta a francia család igazát alátámasztó iratokat. Koppit viszont a hazai történészek és a politikai elit ízekre szedték, megállapításait sorra cáfolták.

Crony-Chanel Henrik 1844-ben megpróbálkozott a magyar „honosság” elnyerésével (akkori szóval indigenautás), melyet az országgyűlésnek kellett volna jóváhagynia. Henrik már Pécelen várta be a döntést. Az alsóházon átment a kérelme, csak a felsőház ellenkezett a főnemesi cím kiadása ellen. Aztán közbejött a szabadságharc, a francia trónkövetelők ügye átmenetileg lekerült a napirendről.

Henrik itt meg is állt volna, de Franciaországban élő fivére, Ágoston jobban tudott azonosulni a trónkövetelő szerepével, kitartóbb is volt. Bejelentkezett az emigrációban élő Kossuthnál, aki elég hamar lepattintotta a magyar trón elfoglalásáról álmodozó franciát (Kossuth a következőt írta  Crony-Chanel család akciójáról: „magyarországi függetlenség zászlaját, melynek… rokonszenvet s tiszteletet sikerült biztosítanunk, azon veszélynek tesszük ki, hogy nevetségesség legyen az egész világ előtt”). Klapka és Nyáry Albert báró viszont mellé állt. Ágoston Torinóban, a magyar emigráció közelében telepedett le. Bár haláláig szervezkedett annak érdekében, hogy trónra léphessen, 1873-ban korona nélkül halt meg.

Visszavonultan Pécelen

A Pécelen letelepedő Henrik viszont nyugalmat talált településünkön – bár ehhez az is kellett, hogy lemondjon trónkövetelői ambícióiról. Míg bátyja küzd a magyar trónért, neki négy fia és egy lánya születik, nagy gazdaságot vezet Pécelen („annyi a cselédség, hogy csak úgy nyüzsög az udvaron”).

Nyáry Albert történész (a fent említett szabadságharcos, Kossuth, majd a Crony-Chanel család mellett szorgoskodó Nyáry Albert unokaöccse) 1912-ben írja meg először Haynau lányának a cikk elején már megszellőztetett bizarr történetét. Tizenegy évvel később – nagyrészt Nyáryra hivatkozva ­– Móra Ferenc is elmeséli a „sztorit” Az új földesúr lánya címmel a Világban.

Haynau Pécelen legyeskedik

Az óvatos távolságtartással kezelendő történet, vagy inkább anekdota szerint Haynau először egy újabb levadászható „trófeát” látott a Magyarországra frissen költözött Henrikben, de aztán rájött, hogy milyen jót is tenne az imidzsének, ha magyar vőt tudna a családban, ráadásul egy Árpád-házit. Az osztrák táborszernagy Henrik nagyobbik fiát, Károlyt, az osztrák zászló alatt harcoló katonát szemelte ki. Jól is alakultak a dolgok, a „karcsú, halványszőke” leány egészen beleszeretett a Pécelen élő császári főhadnagyba. Móra Ferenc egészen odáig merészkedett, hogy cikkében kijelentette: „a péceli kert volt az egyetlen hely a világon, ahol el tudott felejtkezni róla, hogy ő a Haynau leánya”. A meggyőzően előadott történet szerint végül a frigy nem jött össze: az apa, Henrik mégsem kockáztatta meg azt, hogy a magyarok legfőbb ellenségével szűrje össze a levet.

A történet hitelessége mellett szól, hogy az azt először elmesélő Nyáry Albert nagybátyja a Crony-Chanel család közvetlen közelében titkároskodott – így betekintése lehetett a család magánéletébe is – néhány elem azonban nem stimmel. Nyáry Natalie-nak hívja a lányt, holott Haynaunak Clotilde nevű lánya volt, aki ráadásul 88 évet élt, miközben az 1912-ben megjelent cikk végén az szerepel, hogy 25 évesen meghalt. Az sem egyértelmű, hogy Nyáry és Móra cikkében bájosnak és törékenynek lefestett leány képe, hogy fér össze a magyar néphagyományban szőrösnek és kutyafejűnek leírt Haynau leány alakjával.

Henrik gróf élete Nyáry Albert története nélkül is éppen elég titokzatos lenne, – az Árpád-házi vérvonal továbbvezetése elég feladványt ad még ma is a történészeknek – de a Haynau-kapcsolat miatt különösen érdemes arra, hogy alakját tovább őrizze a péceli emlékezet.

A péceli sírhely

Crouy-Chanel Henrik 1871-ben halt meg, felesége, Emília tizenegy évvel élte túl. Fiai Vácra költöztek, ott telepedtek le. Lánya, Henriette maradt Pécelen, Saint-Marsan Fülöp, Piemont egykori miniszterének unokája vette feleségül. Henriette vélhetően korán meghalt, gyermekük nem született. Fülöp maradt utolsónak az Árpád-háziakról Árpád utcának elnevezett péceli utca végén fekvő házban. 1909-ben 74 évesen halt meg, így vele kihalt a Crouy-Chanel család is Pécelen.

crouy_sir
Sírhely a péceli református temetőben

A Crony-Chanel család sírhelye ma is megtalálható a péceli református temetőben.

A fotók forrása: Hungaricana képtár, pecelinfo.hu