Az első magyar röntgenfelvétel

Rég volt a budapesti műegyetem fizikai intézetének előadási terme olyan zsufolásig megtelve, mint csütörtökön este…” – így kezdődött a Vasárnapi Ujság 122 évvel ezelőtti tudósítása egy 35 éves egyetemi tanár „fellépéséről”. Klupathy Jenő ezen az előadáson mutatta be az általa készített első magyarországi röntgenfelvételeket – amelyek a Vasárnapi Ujság beszámolója szerint még „jobban [is] sikerültek, mint Röntgennek”. A Klupathy családnak az 1900-as évek elején volt nyaralója Pécelen.

A röntgenfelvétel készítése

eotvos_keze_klupathy_vas_ujsag_1896
Az első röntgen felvétel Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896

Klupathy Jenő Kassán született 1861-ben. Meglehetősen korán,  még tanulmányai befejezése előtt, Eötvös Loránd báró asszisztense lesz. Wilhelm Röntgen tudományos felfedezésének hírére, Eötvös bíztatására, Klupathy gyorsan megkezdi az első kísérleteket és előállítja az első magyarországi röntgen képeket – olvasható Kis Domokos Dániel: A természetszerető Eötvös Loránd című könyvében. A Vasárnapi Ujság fent már idézett cikke alapján ez annyira jól sikerül, hogy a kutató kollégák Bécsből és Berlinből is érdeklődnek a magyarországi sikerekről. Az akkor bemutatott és azóta is sokat hivatkozott első felvétel Eötvös Loránd kezéről készül.

Klupathy-villa Pécelen

Pécelt valamikor a századfordulón választhatta a Kis Domokos Dániel szerint sajnos „már életében kissé feledésbe merült” fizikus. 1907 júniusában a Kossuth szobor javára szervezett gyűjtésen – ahol ott van a „Pécelen nyaraló közösség színe java” – még részt vesz Bárczy István fővárosi polgármester mellett többek között Klupathy Jenő is, júliusban azonban már árulják a péceli Klupathy villát. (A Kossuth szobor átadásának híre már nem Pécelen éri, hiszen az csak két évvel később készül el.)

Nem tudni egyértelműen, hogy Bárczyval már korábban is ismerhették-e egymást, de nagyon valószínű, hogy a kellemes péceli nyarak hozzájárultak a kapcsolatuk elmélyítéséhez. A sport területén többször mutatkoztak együtt az 1900-as évek elején. Klupathy Jenő kezdeményezésére jön létre például a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, ahol Bárczy is „mozgolódik”; a Magyar Atlétikai Szövetségben pedig Bárczy az elnök, Klupathy alelnök – ebben a pozícióban aztán másfél évtizedig dolgoznak együtt.

Van azonban még egy közös szál. Klupathy testvére, Mária a szintén Pécelen nyaraló Mártonffy családba nősül, fiúk, Mártonffy Máriusz pedig Sacher Magdolnát, Bárczy István testvérét veszi el. Szóval Pécel és a sport után rokonsági kapcsolatba is kerülnek egymással.

Végül, de nem utolsósorban Klupathyval a Kölcsey „vér” is ismét megjelenik Pécelen. Kölcsey Ferencről, a Himnusz szerzőjéről tudjuk, hogy már az 1800-as évek elején kellemes napokat töltött a Szemere családnál Pécelen (1816-ban például azt írta Szemerének: „Minden zug, hova Pécelen tekintesz, szent énnekem. Szobáid, kertek, a boldog völgyecske, a házacska a Rákos mellett, s minden, minden, mert én ott boldog valék, veled s Kriskáddal.”). Alig száz évvel később, szépunokája, Kölcsey Hedvig, Klupathy Jenőné szerez remélhetőleg ugyancsak kellemes élményeket településünkön.