Egy törvénytelen gyermek (I.)

1859. április 10-én a 33 éves Glosz Teréz bátyjával és annak feleségével, karjában az előző nap született kisfiával megjelenik Rákoscsabán a katolikus templomban, hogy a gyereket annak rendje és módja szerint megkereszteljék. Teréznek ez már a negyedik gyereke, de most az apa nincs jelen. A kis Glosz Stephanus neve mellé az „illegitim”, azaz törvénytelen jelölést biggyeszti az írnok az anyakönyvbe, az apa kiléte „ismeretlen”. A törvénytelen gyermek később Pekáry István néven írja be magát Pécel történetébe. (Kivételesen két részes írás.)

Az anya

Lánykori nevén Mendl Teréz valamikor az 1840-es évek közepén köthetett házasságot Glosz József kereskedővel, akitől három gyermeke is született (kettő éli meg a felnőtt kort: Emma és Gyula). Aztán váratlanul 1859-ben és 1861-ben törvénytelen gyerekei születnek, mindkét esetben ismeretlen az apa (1859-ben István, 1861-ben pedig Béla).

Bejegyzés a Glosz István néven született Pekáry István kereszteléséről. Rákoscsaba

Mendl Terézt egyetlen ember támogatja végig – legalábbis az anyakönyvek és a végrendeletek áttekintése alapján: testvére, Mendl István ott van mindkét törvénytelen gyerek születésénél, végrendeletében pedig jelentős összegeket (pontosabban budapesti ingatlanokat) hagy Terézre és gyermekeire – beleértve a törvényes és törvénytelen gyerekeket is.

Részlet Mendl István végrendeletéből, amiben ingatlanokat hagy testvére, Mendl Teréz gyermekére, Pekáry Istvánra.

Mendl Istvánnak lehetőségében is áll támogatnia testvérét: az 1850-es évek közepén került Budapestre egyszerű bádogoslegényként, majd – a Magyar Ipar című folyóiratban megjelent nekrológ szerint – innen „küzdötte fel magát a legtekintélyesebb fővárosi polgárok sorába.” Mendl és felesége gyermektelenül halnak meg, így vagyonunk jelentős részét jótékony célokra ajánlják fel (az összeg nagyvonalúságáról a korabeli lapok is sokat cikkeznek), de Andrássy úti ingatlanokkal segítik a testvéreket és azok gyerekeit is, így a későbbi Pekáry Istvánt is.

Az „apa”

Előre kell bocsátani, hogy biztosan nem tudhatjuk, hogy ki az 1859. április 10-én született Glosz Stephanus apja. Azt viszont levéltári forrásokból tudjuk, hogy Pekáry József, Budapest rendőrfőkapitány helyettese 1913. március 8-án közjegyző előtt a következő tartalmú nyilatkozatot tette: „Pekáry József, királyi és miniszteri tanácsos, székesfővárosi magyar királyi államrendőrség nyugalmazott főkapitányhelyettes, örökbefogadja a Rákoscsabán 1859. ezernyolcszázötvenkilenc évi április hó 9. kilencedik napján született Pekáry Istvánt és részesíti őt mindazon öröklési és egyéb jogokban, amelyek a hazai jog szerint az örökbefogadott fiut az örökbefogadó apával szemben megilletik, egyben átruházza reá a saját családi nevét a „Pekáry” nevet s feljogosítja, de kötelezi is örökbefogadott fiát, hogy saját „Pekári” családi nevel elhagyásával ezentúl kizárólag a „Pekáry” családi nevet viselje.”

Részlet Pekáry József örökbefogadási szerződéséből

Pekáry József híres rendőrdinasztia sarja, apja Pekáry Imre városi alkapitány építtette a  mai Király utca 47. alatti sarokházat, amelyen szerényen GP monogramokat helyeztetett el, utalva a számára kijáró megszólításra: „Generális Pekáry”. Pekáry József az 1860-as években fedezte fel magának Pécelt és vásárolt itt birtokokat. Feltehetően politikai okokból vonult vissza egy kis kényszerpihenőre, gazdálkodni, mivel a kiegyezés környékén átszervezték a rendőrséget.

Pekáry József családja. Forrás:Tolnai világlapja, 1910.10.13

Pekáry József és felesége, Forinyák Jozefa bele is vetették magukat a péceli társadalmi életbe az 1860-as években. Pekáryné jótékonysági bálokat szervez a péceli iskolák javára, „műkedvelői előadásokat” rendez. Pekáry József fia, Géza pedig Pécelen talál magának feleséget: 1886-ban a péceli Kovácsy Gyula országgyűlési képviselő lányát veszi feleségül (a másik Kovácsy lány Bárczy István, egykori budapesti főpolgármester felesége lesz).

A törvénytelen fiúból Pekáry lesz

A „mi” Pekáry Istvánunk tehát 1859. április 9-án született Glosz István néven. Eleinte Glosz, majd Mendl, de van, hogy Glosz-Mendl István néven bukkan fel a dokumentumokban, mígnem önkényesen elkezdi használni a Pekári (i-vel) nevet. Teréz másik törvénytelen gyereke Glosz néven születik, de az 1880-as években már ő is a Pekári Béla nevet használja. Béla a műegyetemre jár, de fiatalon, 25 évesen Pécelen meghal.

István tehát egyrészt ifjú péceli földbirtokosként élvezheti a gazdag Mendl család támogatását és feltehetően Pekáry József rendőrkapitány – ha nem is nyílt – „bátorítását”.

Mire tehát az öreg Pekáry József rendőrkapitány arra az elhatározásra jut, hogy örökbe fogadja Teréz törvénytelen gyerekeit, Béla már nem él. 1913-ban, az örökbefogadás évében Pekáry József 79, Pekáry István, „befutott” péceli földbirtokos pedig 54 éves.

A találgatás

Pekáry József rendőrfőkapitány helyettes. Forrás: Tolnai Világlapja, 1904.09.25.

Könnyen adódik a feltételezés, hogy Pekáry József rendőrkapitány a péceli „kényszerpihenő” alatt ismerkedett meg Glosz Józsefné Mendl Terézzel és egy ilyen „baleset” eredménye István és Béla. De ennek a feltételezésnek az igazságtartalmát két tény gyengíti – ha teljesen el nem is oszlatja a kételyeket.

Egyrészt Pekáry József 8 évvel fiatalabb Mendl Teréznél István születésekor, mindössze 25 éves, míg Teréz 33 éves. A rendőrkapitány ráadásul éppen 1860-ban veszi el Forinyák Jozefát, tehát a fenti logika szerint az esküvője előtti évben „elköveti” Istvánt, 1861-ben, egy éves házasként pedig „közreműködik” Teréz másik törvénytelen gyermekének (Béla) megszületésében. Ami azért elég kicsapongó életmódra utalna még egy ilyen minden bizonnyal fess rendőrtől is. Ezek a körülmények tehát egyértelműen nem zárják ki a „Pekáry József az apa” állítást, de kétségtelenül gyengítik.

A másik oldalon pedig ott áll az örökbefogadási szerződés, amely nem terjed ki az örökbefogadás körülményeire, vagy az előzményekre, csak szikáran rögzíti annak tényét.

Konklúzió helyett

Jelenleg tehát nem tudjuk biztosan, hogy miért fogadta örökbe a rendőrkapitány Pekáry Istvánt és miért adta oda neki a nevét. Az viszont biztos, hogy a zebegnyői Pekáry családhoz a péceli Pekáry István “csak” ezen az örökbefogadási szerződésen keresztül kapcsolható. A kutakodást az sem könnyíti meg, hogy egyes források gyakran csak “Pekáryt” vagy “Pekáryakat” említenek, holott ahogy látható, nem mindegy, hogy az 1860-as években átmenetileg gazdálkodó Józsefről, a rendőrkapitányról van szó, vagy az eleinte önkényesen, később már jogosan a Pekáry nevet használó Istvánról beszélünk.

 A következő részben a Pekáry kúria megvásárlásáról, Pekáry István péceli földbirtokos tevékenységéről lesz szó.

(Köszönöm Csontos Tamásné és Valentné Albert Éva bátorítását és segítő közreműködését.)