Ráday Eszter

…igen kedvesen venném, édes szívem ha megvétetné számomra a listán elküldött magyar könyveket”. Akár karácsonyi bevásárló lista is lehetne, de a fenti sorokat az 1716-ban született Ráday Eszter jegyezte le férjének. Eszterről 1724-ben készült az alábbi kép, még nem volt 10 éves.

Könyvgyűjtő

A Ráday család egy házasságnak köszönhetően keveredett Pécelre. A Ráday-kastély „alapjait” építő Ráday Pál 1703-ban eljegyezte Kajali Klárát és az akkor még csak 13 éves lánnyal együtt a „péceli uradalomhoz” is hozzájutott. Ráday Pálnak és Kajali Klárának két gyermeke született: az egyik a majdani barokk kastélyt építtető, könyvgyűjtő, irodalmár Gedeon, a másik pedig Eszter, akiről kevesebbet tudunk, pedig az irodalomtörténet szerint komoly „asszonykönyvtárat” alakított ki.

Ráday Eszter. Fotó a wikipediáról (Mányoki Ádám festménye)

1716. április 24-én Losoncon született, de péceli Ráday kúria felépítését követően gyermekévei egy részét Pécelen töltötte Eszter. „Műveltsége és gazdaasszonyi” tehetsége – a halálakor elhangzott és fennmaradt gyászbeszédek szerint – már fiatal korában is messze földre elért. Az akkori köznemesi szokásoktól idegen volt a Ráday család könyvgyűjtő és olvasási „szenvedélye”. Eszter idegen nyelveket nem beszélt, azért a tudásszomj megérintette. Bár az erdélyi Teleki család a lánnyal járó hozomány miatt „fedezhette fel” Ráday Pál lányát (később is inkább a jószágigazgató képviselte a Teleki családot a „családi összejöveteleken”), az ifjú Teleki László a fennmaradt levelek alapján mégis őszinte „érdeklődést” mutathatott az akkor még csak hírből ismert fiatal péceli lány iránt.

Teleki László felesége

Kajali Klára azt írja egy helyen lányáról, hogy az „írtózott a férjhez menéstől”. A kor szokásaitól eltérő módon, a Teleki családtól beérkező lánykérésre az apa, Ráday Pál nem válaszolt azonnal (pedig egy főnemestől érkezett a kérés az akkor még köznemes Ráday családhoz), hanem ragaszkodott ahhoz, hogy a fiatalok személyesen is találkozzanak, mielőtt választ adnak. A találkozó jól sikerülhetett, mert 1732 június 24-én, az akkor 16 éves Ráday Eszter hozzáment Teleki Lászlóhoz.

A Pécelen megtartott esküvő után előbb Husztra, majd a Marosvásárhelytől 20 kilométerre található Teleki birtokra, Gernyeszegre költözött a pár. Eszter a fennmaradt dokumentumok szerint 113 könyvet vitt magával otthonról, de a gyűjteményt később 250-re növelte. Bod Pétert, a barokk kor legnagyobb hatásúnak mondott irodalomtörténészét, a több száz magyar írót bemutató Magyar Athenas szerzőjét, anyagilag is segítette, aktív levelezés folyt a „nagy elméjű, a’ dolgokat hamar átlátó” nemes asszony és a református lelkész között. Bod azt írj Ráday Eszterről: felkereste „a jó magyar könyveket … nem kímélvén azoknak megszerzésétől sem fáradtságot, sem költséget, ’ s állított fel egy ritka szép nagy Magyar Bibliotékát, hogy azokból a dolgokat kitanúlván, magánt gyönyörködtesse ’s másoknak használjon.

Dédunoka az Akadémia első elnöke

Egyes források szerint 10, más források szerint 15 gyermeket szült Eszter mintegy húsz év alatt, közülük azonban csak három élte meg a felnőtt kort (József, Eszter, Klára). Gyermekeit a legjobb neveltetésben részesítette, 1764-ben bekövetkezett halála után azonban elsősorban fia, Teleki József folytatta a könyvgyűjtést. Az Erdély első természettudományos múzeumát tervezgető József még nem is gondolt arra, hogy az egyre bővülő gyűjteménye egyszer majd kikerül a magánkézből. Az azonos névre keresztelt unokája (Ráday Eszter dédunokája) ugyanakkor alig fél évszázaddal később „bedobja a könyveket a közösbe” és már a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként, annak első elnökeként és az Akadémiai Könyvtár megalapítójaként folytatja a református Ráday család „hagyományait”.