Töreky Géza, főbíró

Töreky Géza, a törvényszék elnöke megszakította péceli nyaralását és tegnap visszaérkezett Budapestre. Egyenesen a törvényszék épületébe ment és az iratok tanulmányozásába mélyedt.”- szól a hír 1932-ből. Ma 86 éve történt a híres biatorbágyi merénylet, melyben 22-en vesztették életüket. Töreky Géza a terrortámadás után meghirdetett statáriumban töltött be fontos szerepet, de majdnem lecsukatta például Radnótit is. Ma őt mutatjuk be.

Péceli szálak

Töreky Géza feltehetően házasság útján ismerkedhetett meg városunkkal. A Pécelen többször megforduló, húgának városunkban házat is tervező és építtető híres szecessziós építész, Lechner Ödön unokahugát vette feleségül. A törvényszéki elnök Az Ujság 1928-as riportja alapján szerette városunkat. A beszámoló szerint, „menekül a dunaparti zajos élet forgatagából, vonatra ül és siet Pécelre, ahol szerény nyári lakában kertészkedik”. A cikk jól érezhetően próbálja árnyalni a szigorú ember hírében álló és nem is túl népszerű főbíróról kialakult képet és beszámol Töreky madárszeretetéről is. (Bepillantást kapunk az írásban arról, ahogy a péceli nyaralóban „vállára, karjára, tenyerébe” édesgeti a galambokat és fülemüléket.)

Kétes megítélésű bíró

toreky_gezaPedig Töreky bírói működését már életében is sok kritika érte. A birosag.hu-n olvasható rövid összefoglaló is hangsúlyozza, hogy „a szigoráról híres” bíró nézeteinek megítélésében „ma sincs konszenzus a történészek között”.

A Horthy rendszerhez fűződő lojalitását és az akkori munkásmozgalmakkal szembeni ellenérzését jól jelzi 1925-ben, elnöki beiktatásakor elmondott beszéde, amiben kiemelte, hogy „a törvényt akként kell alkalmazni, hogy a vezetésre predesztinált rétegek védve legyenek a feltörekvő osztályokkal szemben”.

A főbíró el is nyerte Horthy bizalmát, így a biatorbágyi robbantás után felállított rögtönítélő bíróság élére kerülhetett – a kormányzó hozzájárulásával. Az 1931 szeptemberében elkövetett merénylet után „hadjárat” indult az akkori kommunista párt tagjai és vezetői ellen, holott a kommunista párt és a robbantás közötti kapcsolatot azóta sem sikerült igazolni. A kommunista mozgalom felszámolására ugyanakkor megfelelőnek ígérkezett az alkalom.

1932 júliusában állt a bíróság elé Sallai Imre és Fürst Sándor két kommunista vezető – ekkor hívták vissza péceli nyaralásáról Törekyt. A vidéki pihenésről visszaérkező bíró megtiltotta a vádlottaknak, hogy védőikkel beszéljenek, a védőknek pedig megtiltotta, hogy betekintést nyerjenek az iratokba. A vádlottak kihallgatása alig 10-15 percig tartott a korabeli beszámolók alapján. A tanácskozást a bíró hamar, délután 2 órakor le is zárta. Nem sokkal később kihirdette a halálos ítéletet, amit még aznap 5 órakor végre is hajtottak.

Radnóti elítélése, a bíróság “zsidótlanítása”

Ugyanebből az időből származik a másik, szintén sokat kritizált bírói tevékenysége. Radnóti Miklós Újmódi pásztorok éneke című kötete nagy port vert 1931-ben. Annyira nagyot, hogy a megjelenés után nem csak betiltották a terjesztését, hanem a már kihordott példányokat is bezúzták. A verseket ízléstelennek, vallásgyalázónak és erkölcstelennek ítélték. A költő bírósági tárgyalásán Töreky elnökölt, aki a pert feldolgozó irodalomtörténészek szerint buzgó módon járt el és aktívan kereste a vallásgyalázó részeket. Radnótit nyolc nap elzárásra ítélte, amit a fellebbezést követően egy év felfüggesztettre módosítottak.

1937-ben kinevezték a Kúria elnökévé, aminek „zsidótalanítását” ő hajtotta végre a német megszállást követően, bár ezt inkább már feltehetően kényszerre. 1944-ben nyugdíjba vonult, de a nyilas hatalomátvétel után letartóztatták és Mauthausenbe, Németországba szállították. Kállay Miklós volt miniszterelnök találkozott is egy teherautón a német fogság felé vezető úton a főbíróval: „ott volt Töreky Géza a Kúria elnöke csaknem teljesen megvakulva”.

Magyarországra már nem tért vissza. Kiszabadulása után Svájcban telepedett le, 1961-ben ott halt meg.

Fotó forrása: Europeana