„…a jó gazda gondosságával műveli kis péceli szőlőjét és gyümölcsös kertjét, hogy tudományos és közéleti elfoglaltsága után ott érezze, mint a magyar föld szerelmese, a legtisztább örömöt és felfrissülést” – 1941-ben köszöntötték ezekkel a szavakkal az akkor 60 éves egykori gazdasági csúcsminisztert kollégái. Dr. Bud János közgazdász leginkább az I. világháború utáni gazdasági konszolidáció levezényléséről és a pengő bevezetéséről ismert. Közben három évtizeden át Pécelen élt.
Tudományos háttérrel lépeget a ranglétrán
Bud János 1880-ban született Máramaros megyében. Az egyetem elvégzése után, már 23 évesen jelennek meg statisztikával és közgazdaságtannal foglalkozó írásai. A születési és válási statisztikák mellett a munkásság átlagos életkoráról, az árstatisztikáról, valamint az állam és statisztika kapcsolatáról ír tudományos igényességgel.
Az egyetemi állás mellett a Statisztikai Hivatalban vállal munkát, később pedig a közélelmezési minisztériumban folytatja munkáját. Fiatalon, 42 évesen már közélelmezési miniszter Bethlen István kormányában.
„…szép és egyszerű pénzünk lesz”
A közélelmezési feladatok után Bethlen felkéri Bud Jánost az akkor már – három év alatt – öt pénzügyminisztert felemésztő, I. világháborút követő pénzügyi konszolidáció befejezésére. Bud az egyébként szintén erős péceli kötődéssel rendelkező Korányi Frigyestől veszi át a minisztériumot.
A vesztes háborúban megviselt, jóvátételekkel terhelt gazdaság, ami ráadásul a korábban gördülőkényen működő, Osztrák-Magyar Monarchiába integrált pénzügyi rendszerét is elvesztette, nem kis problémákkal kellett, hogy szembenézzen. Az infláció az 1920-as évek elején elszaladt, nemzetközi kölcsönhöz az ország nem fért hozzá, a beruházások nem indultak be.
Bud János pénzügyminiszterségének első feladata volt a teljesen elértéktelenedett korona lecserélése, az értékálló, aranyértéken alapuló pengő bevezetése, valamint a jelentősebb nemzetközi hitelek letárgyalása. (A Népszövetséggel kötött, első hitelszerződést, ami lökést adott a további angol, amerikai, svájci és svéd hiteleknek az előző pénzügyminiszter, Korányi Frigyes írta alá – mondhatnánk tehát, hogy két “péceli” is ott tevékenykedett a gazdaság helyreállításánál).
Később a közgazdasági és a kereskedelemügyi miniszteri pozíciót is megkapja, így kiérdemli a csúcsminiszter titulust.
Kritikusai szerint túlságosan is Bud egyszemélyes munkájának tulajdonították a kormánypárton belül a pénzügyi konszolidáció nehéz feladatát, holott elődei hasonlóan komoly gazdaságpolitikai lépéseket, konszolidációs kísérleteket tettek. Az viszont tény, hogy míg elődei pár hónapot „bírtak” csak a miniszteri székben, addig Bud hét éven át irányította a magyar gazdaságpolitikát – a gazdasági mutatókat figyelembe véve – sikerrel.
Pécelen
Mindezen feladatok mellett pedig a csúcsminiszter Pécelen nyaralt és gondozta gyümölcsösét. Bud Jánosék villája a mai Wesselényi utca végében volt. Varga Mihály kéziratai között található feljegyzések szerint 1916-tól egészen 1945-ig használta nyaralónak a Bud család a péceli villát. A helyi nyaralókkal minden bizonnyal szoros kapcsolatban állhatott, az 1938-ban megalakult péceli Légoltalmi Ligában például tiszteletbeli elnöki pozíciót is kapott (Törekyvel együtt).
A Korányi családdal is már ebben az időben szoros kapcsolatba kerülhetett, legalábbis feltételezhető, hogy ilyen kapcsolatok is hozzásegíthették, hogy Korányi Frigyes mellett államtitkár legyen.
Visszavonulás
A 1929-1933-as világgazdasági válság magával ragadta Bud Jánost is. 1931-ben – a kormánypárti képviselők szavazataival – a parlament leszavazta. Pénzügyi bizottságokban, gazdasági társaságok vezetésében neve még felbukkan, de inkább az egyetemi és tudományos életnek szenteli hátralévő éveit, több gazdasági tárgyú könyvet is ír.
Sajtóhírekből tudható, hogy az 1940-es években már egészségügyi problémái is lehettek – legalábbis több előadást mond le ilyen okokra hivatkozva.
Unokája, az 1990-es elején pénzügyi államtitkár Pongrácz Tibor elmondása szerint 1944-ben a nyilasok Bud Jánost is el akarták vinni, de a kert végén, a kerítésen sikerült megszöknie. 1948-ban a kommunista kormány az egyetemről is eltávolította a „régi arcokat”, így Bud Jánost is „nyugdíjazták”. Nyugdíjazása után rövid idővel, 1950-ben Budapesten halt meg.