„R. Tóth József, a kiváló magyar színész, aki legutóbb három évig Californiában tartózkodott… és több fimen is fellépett Hollywoodon, New Yorkba érkezett…” – számol be az Amerikai Magyar Népszava 1929-ben a tengerentúlon Fedák Sárival „haknizó” magyar színész utazásairól. R. Tóth József alakította először filmvásznon Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének főhősét. 1894-ben született Pécelen.
Színész születik Pécelen
Az anyakönyvi kivonat szerint R. Tóth József 1894. május 3-án született Pécelen. Apja R. Tóth Benjamin református vasúti pályaőr, anyja Fegyverneki Mikes Julianna. Lakhelyük Pécelen a „19. sz. őrház” – feltehetően valamelyik egykori bakterház. Egyik testvérénél ugyanakkor Pécelen a Széchenyi utca 19. van megjelölve lakhelyül.
Nem teljesen ismeretlen jelenség Pécelen, hogy vasúti munkásból lesz valaki színész. Korábban volt már szó ezen az oldalon Strósz Árpádról, akit a péceli vendéglő színpadán fedeztek fel és jutott el egészen az Operaházig, ahol annak főrendezője lett – már Szemere Árpád néven. R. Tóth József felfedezésének körülményeiről sajnos nem áll rendelkezésre ilyen részletes beszámoló, mindenesetre hasonlóan komoly karriert sikerült befutnia.
Azt lehet tudni, hogy R. Tóth József testvére, R. Tóth Mihály afféle „pofozó masina” hírében állt Pécelen. A Pesti Napló korabeli beszámolója szerint „nincsen mulatság, nincsen olyan korcsmázás, amelyben R. Tóth Mihály részt ne venne, se amelynek a végén verekedést, szurkálást ne csinálna”. Bár a cikk – és az egyéb hasonló bűnügyi beszámolók – nem említik, hogy Mihály József testvére lenne, a születési anyakönyvi kivonatok és fogolytorzskönyvek alapján egyértelmű a családi kapcsolat.
További érdekes adalék, hogy a Tanácsköztársaság napjai alatt R. Tóth József külön kis kulturális estet is szervez a péceli lakosságnak. Nem tudni, hogy testvére erőszakos kilengéseinek vagy a Tanácsköztársaságban vállalat szerepének köze van-e későbbi kivándorlásához.
Filmsikerek
R. Tóth József első nagyobb publicitást kapó színészi alakítása a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődéséből készült Raskolnikov című némafilmhez köthető. Ez volt a regény első filmes adaptációja, Deésy Alfréd rendezte, főszerepben Józseffel. A filmet a lenti plakát alapján még Pécelen is bemutatták az akkor már működő moziban.
József az egykori Király Színházban kezdte pályafutását – többek között Fedák Sárival is itt lépett színpadra. Ezt követően Kecskemétre került, majd nekivágott az Egyesült Államoknak.
Fedák Sárival 1924-ben mentek vendégszerepelni, de a korabeli beszámolók szerint József ekkor már nem először fordult meg a tengerentúlon. Egyes cikkek szerint ebben az időszakban alkoholproblémákkal küzdött, de a későbbi karrierjét is figyelembe véve, ez vagy nem felel meg a valóságnak – vagy nem jelentett különösebb problémát a színésznek.
1928 decemberében egy komoly balesetet szenvedett színész társaival Los Angelesben, az autóban ülő Ligeti Lajos életét is veszti. József több hetet tölt a kórházban, kezét és állcsontját töri, de felépül.
Bár később R. Tóth József úgy emlékezett, hogy húsz évig élt Amerikában, ez feltehetően túlzás, hiszen volt, hogy egy-két évre hazajött, mindenesetre 1920 és 1938 között többször, néha pár éves megszakításokkal, de több éven keresztül élt Los Angelesben illetve New Yorkban.
A „hollywoodi magyar filmszínészek egyik legértékesebb tagja” 1938-ban tér haza Magyarországra. Az egykori újságcikkek alapján ezt a hazatérést átmenetinek szánta, legalábbis 1941-ben tervezi a visszatérését. Nincs azonban nyoma, hogy ez sikerült volna neki, a világháborút feltehetően Magyarországon vészelte át. 1942-ben még feltűnik egy színpadi darabban a neve.
Több hollywoodi filmben is szerepel R. Tóth József (egy Sárga Liliom feldolgozásban, Serenad), de például az akkor már befutott Kertész Mihály Million Bid című filmjében is feltűnik (érdekesség, hogy Kertész Mihály utolsó magyar filmjét Farkas Antal írása alapján készítette, aki szintén Pécelen élt ebben az időben).
Hazatérések Pécelre, halála
Pécelt soha nem felejtette el, hiszen 1929 júliusában az újságok is beszámolnak róla, hogy amerikai útjáról hazatérve „kissé pihenni megy Budapest közelébe Pécelre, a hol hozzátartozói laknak és rövidesen újra visszajön New Yorkba”.
Az egykori Pécel folyóirat ugyancsak többször számol be arról, hogy a híres amerikai színész hazatért, meglátogatta szüleit, vagy hogy éppen fel is lép településünkön.
1949-ben még egy Lövölde téri kis kávézóban rátalál a Világ című lap újságírója az egykor híres színészre. Az akkor 55 éves színész még zsebében őrzi a Tolnai Világlapja című újság fotós beszámolóját a Raszputyin című némafilmjéről. Ezt büszkén mutogatja mindenkinek. Sajnos egyelőre nem találtam információt arról, hogy miként vészelte át a világháborút, hogy élt azt követően vagy hogy pontosan mikor és milyen körülmények között halt meg.