„Ifj. Horthy István, a magyar gyártmányú 250 kcm-es NOVA motorkerékpáron győzött” – külön keretes hirdetésben büszkélkedett 1926 májusában több lapban a kistarcsai Gép és Vasútfelszerelési Gyár Rt. a kormányzó fiának és a motor mérnökeinek közös sikeréről. Az 1920-as években népszerű magyar gyártmányú NOVA motorkerékpárt Király Andor gyárában fiai, ifj. Király Andor és Király Miklós készítették. A Király család nyaralója a Maglódi út jellegzetes piros téglás, ma már üzletsorként funkcionáló házában volt.
A gőzmotor- és repülőgép-tervező Pécelre kerül
Király (eredetileg Kirschner) Andor 1876-ban született, a család a Felvidékről származik. A zsidó származású Király szülei már Andor születése előtt áttértek a római katolikus vallásra. A mérnök végzettségű fiú 24 éves korában veszi el a visszaemlékezések szerint nagy szépség hírében álló péceli születésű Herrmann Arankát. A Ráday-kastély közelében, a mai Eszperantó utcával éppen szemben álló házban élő – a természetkutató Herman Ottóval is nem túl távoli rokoni kapcsolatban álló – Herrmann családnál ekkortól már állandó vendég Király Andor. (Feltételezhető, hogy a tudós Herman Ottó is ott volt az esküvőn.) Később, nem messze a Hermann háztól saját nyaralót alakítanak ki, ahol – a budapesti VIII. kerületi lakás mellett – az év legnagyobb részét töltik.
Andor a Danubius-Ganz hajógyárban kezd dolgozni, gőzmotorokat tervez, fejleszt és ad el többek között Bulgáriában (hír van róla, ahogy a bolgár király személyesen fogadja és szól elismerően a Ganz gyár leszállított motorjairól). Az 1900-as évek elején megjelenő repülőgép-építési lázban Király Andor is kiveszi a részét. 1910-ben (Grusz Jószef műszaki tisztviselővel) megépíti saját monoplánját, júniusban pedig – a korábban egyébként kerékpárversenyzőként ismert – Possert János hajt végre sikeres repüléseket, és a repülőgép bemutatkozik egy Budapesten rendezett nemzetközi versenyen is.
A repülés-történet által a magyar „aviataka úttörőjeként” jellemzett Kvasz András így írt Királyról 1911-ben: „terveim kivitelében nem a nagyhangú Aero Klub segített, hanem a két önzetlen úriember, Király Andor és Berkovics Géza. Ezeknek az uraknak igazán nagy hálával tartozom, mert nagylelkűen oly összeget bocsátottak rendelkezésemre, mellyel belefoghattam a nehéz feladatba.”
Kistarcsai gyár: vonatok, villamosok, autóbuszok
Király Andor a Ganz-tól az 1908-ban alapított Kistarcsai Gép- és Vasútfejlesztési Gyárhoz kerül. A gyár igazgatójának, a 33 évesen tragikus körülmények között elhunyt Keresztes Győzőnek lesz utódja (Keresztes szolgálója a család házának szemetes gödrébe esik, ahol a mérges gázoktól elkábult, Keresztes utána ugrott, hogy kihúzza, de ő is megfulladt), 1918-tól már vezérigazgató.
Az újonnan alakult gyár gyártja többek között az első budapesti villamosokat, vagy a legelső forgalomba álló autóbuszt a budapesti Andrássy útra. A sikeres mérnök és gyáros 1910-ben még országgyűlési képviselőnek is jelölteti magát a Kisgazda párt színeiben, de alul marad Fridrich István hadügyminiszterrel szemben.
Az első világháború végén – a „hadiipar keretében szerzett kiváló érdemei elismeréséül” – hadi érdemkeresztet kap, de a háború után már inkább – az egyébként gyerekkoruk nagyobb részét a gyárban töltő – fiai veszik át a mérnöki és irányítási feladatokat.
Új motorkerékpár jó marketinggel, tragikus fordulattal
1926 márciusában már megjelennek az első beharangozó írások a Király testvérek által „titokban” készülő új magyar gyártmányú motorkerékpárról. A NOVA márkanév alatt megjelenő jármű „arcának” megnyerik Horthy Istvánt. A kormányzó fia NOVA-val versenyez, tulajdonképpen a gyár saját versenyzője.
Sajnos pár hónappal a motorkerékpár sikeres piaci bevezetését követően szörnyű tragédia történik. Király Miklós, az akkor 22 éves egyetemi hallgató, a motor egyik tervezője – péceli rokonát, Thorma Tibort az oldalkocsiban szállítva – balesetet szenved és szörnyethal. A motorról leesve Király Miklós „koponyaalapi törést szenved és nyomban meghal”. A balesetek sorozata azonban csak ekkor kezdődik a családban. Pár hónappal később Király Andor sógornőjét üti el egy autó, majd Király Éva, Király Andor akkor 14 éves lánya kerül kórházba egy autós baleset következtében.
Utólag nehéz megállapítani, hogy a NOVA-val versengő Méray-testvérek motorkerékpárjának nagyobb sikere; a vagonok, daruk előállítására specializálódott kistarcsai gyártól „idegen” profil miatti hatékonysági problémák vagy a sorozatos családi tragédiák törték meg a NOVA motor sikerét, mindenesetre pár év után leállították a motorkerékpárok gyártását. Becslések szerint mintegy 100 darab készülhetett el.
Csőd, a gyár eladása, jótékonykodás
1928-ban a gyár és a mellette kiépült munkástelep csődeljárás alá kerül, az elbocsátások miatt a gyár főkönyvelője öngyilkos lesz. Az 1930-as évek végén internálótábort alakítanak ki a gyár területén, majd az egykori zsidó származású igazgató által kialakított telepet a német megszállók, majd a velük együttműködő magyar hatóságok használják a zsidó lakosság összegyűjtésére.
A zsidó család számára a keresztlevél egyre kevésbé nyújt menedéket ezért visszavonultan élnek. A családi emlékezet rögzíti azt a családi összetűzést, ami – az egyébként inkább a szélsőjobbhoz húzó – péceli Herrmann család és Király Andorné Herrmann Aranka között alakult ki. A családdal rokoni kapcsolatban álló egyik német pilóta halálán kesergő hozzátartozóknak a zsidó származású férjéért aggódó Aranka annyit vet csak oda: „Én azt kívánom, hogy dögöljön meg minden német!”.
Király Andor és felesége a két világháború között több helyen is adományoz, támogatja a szegényeket. Király Andorné az I. világháború után Pécelen szegényeket gyámolító alapítványt hoz létre.
A háború után
A háborút követően a Király család úgy érzi felszabadult. 1945. február 23-án az ifjabbik Király Andor és testvérének, Király Évának férje lemennek élelemért a budapesti Vas utcai lakásból. Csak három év múlva kerülnek haza. „A pesti utcát, amelyben a két sógor éppen ment, az oroszok kétoldalt lezárták, a járókelőket összefogdosták, feltuszkolták teherautókra és elszállították. Hiába mondta az őröknek Bandi, hogy ő egykori üldözött, mint félzsidó, Valér meg, hogy ő rokkant, munkaképtelen. Ez senkit sem érdekelt, vitték őket a gyűjtőtáborba, onnan pedig hetekkel később, a többi civil fogollyal, ki a Szovjetunióba.” – olvasható Thorma Gábor családi krónikájában.
1945 szeptemberében érkezik az első hír, hogy Besszarábiában, egy táborba vitték őket. Az édesanya újsághirdetésben üzen fiának: „Bandikám! Egészségesek vagyunk, rémesen hiányzol.” A két „elítélt” 1948 júniusában térhet haza az „M19” jelű szovjet táborból.
Az idősebb Király Andor 1956. július 1-én halt meg Budapesten. Az ifjabbik 1966. február 10-én. Az igazgató és két fia a péceli családi kriptában fekszenek. Király Éva 2000-ben halt meg.
A cikk összeállításában a szokásos forrásokon felül nagyban támaszkodtam Thorma Gábor: A Thorma család krónikája (Kiskunhalas, 2012) c. életrajzi írására. Thorma József, a krónikát író Thorma Gábor nagyapja is benősült egykor a péceli Herrmann családba.
(A Herrmann nevek nem véletlenül vannak eltérően írva. Feltehetően az anykönyvezésnél, keresztelésnél történt elírások miatt változott a név írása.)