100 éve, 1918 novemberében írták alá az I. világháborút lezáró békeszerződéseket. Ebből az alkalomból villantjuk fel az egykoron Pécelen, a Várhegy utcában élő tengernagy portréját és világháborúban vállalt szerepét. Horthy az ő hajóján bizonyíthatott először.
Családi háttér
Heinrich Ritter von Nauta vagy más néven Lovag Nauta Henrik 1866-ban született Veracruz-ban, Mexikóban. Nem akármilyen családi háttéret tudhat maga mögött: apja, Nauta Gusztáv az Osztrák-Magyar Monarchia ellentengernagya – egyes források szerint a közös haditengerészetet formálisan irányító Pöckh ellentengernagy legfontosabb támasza. A kis Henrik keresztszülőjének Ferenc József testvérét, Miksa mexikói császárt sikerül megnyerni, így második keresztnévnek Henrik megkapja a Miksa nevet is.
Nauta szó latinul hajóst jelent. Feltehetően névváltoztatás állhat a háttérben, de erről egyelőre nincs több információm.
A család pár évvel később már Európában van, legalábbis ifj. Nauta Gusztáv, Henrik testvére két évvel később már Triesztben születik.
A Monarchia hajóparancsnoka
Nauta Henrik több hajón tűnik fel, sorhajókapitány, korvettkapitány és később a dunai flotta parancsnoka is: a Taurus, a Szigetvár, a Franz Joseph I és az Erzherzog Friedrich hajókon „kapitánykodik” az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején. 1910-ben a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályának igazgatója lesz.
Az első világháború kitörése előtt a fontos diplomáciai feladatokat is ellátó Taurus parancsnoka. Ez az a hajó, amely – a szakirodalom szerint – nemcsak katonai, hanem diplomáciai feladatokat is ellátott: „parancsnokának mindig igen ügyes tisztnek kellett lennie”, fedélzetén a Monarchai legnagyobb elöljáróságai tűnnek fel, az 1900-as évek elején a Balkánon közvetít a felek között. Horthy Miklós 1908-ban ennek a hajónak a parancsnokságát veszi át Nautától, ez lesz a későbbi kormányzó első hajóparancsnoki posztja.
A világháború kitörése előtt, 1912-ben Nauta már a Franz Joseph I-el járja be Ázsia partjait. A Herkules című lap 1912 decemberében részletesen beszámol a hajó legénységének sanghaji sportsikereiről. A helyi szervezők azzal akarták rábírni a Monarchia legénységét egy elsősorban civileknek meghirdetett futóversenyben való részvételre, hogy „szeretnék látni, mit tudnak a matrózok a szárazon”. „Bennünket ugyan nem nagyon kellett ugratni”- folytatja az újságnak tudósító névtelen matróz. „Szeretett parancsnokunk, Nauta Henrik beleegyezésével készültünk a versenyre… a sportklub külön díjat tűzött ki az elsőnek beérkező matrózok számára.” A verseny első helyezettje természetesen egy civil lett, de a matrózok közül elsőnek és másodiknak is Nauta legénységének egy-egy tagja ért be.
Szerepe a világháborúban
A Nauta testvérek aktív szerepet vállalnak az első világháborúban, tengeri ütközetekben is részt vesznek.
1915. május 23-án Olaszország beszáll a háborúba és hadat üzen a Monarchiának (is). A Monarchia – egyébént az olaszokhoz képest gyengébbnek, szegényesebbnek mondott – flottáját nem éri váratlanul a hadüzenet. Pár órával az üzenet átvételét követően, még az éjszaka összahangolt támodást intéz a közös hadsereg flottája az olasz Ancona kikötője ellen.
Csonkaréti Károly Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete című könyvéből tudhatjuk, hogy a rajtaütéskor Nauta Henrik az Erzherzog Friedrich, testvére az Erzherzog Friedrich Max hajókapitánya (illetve sorhajókapitánya):„az Erzherzog Ferdinand Max az északi kaszárnyára, a rádióállomásra és a tengeri jelzőkészülékre, az Erzherzog Friedrich a déli laktanyára és a gyártelepekere, míg az Erzherzog Karl a parti ütegekre és harmadik kaszárnyára összpontosította tüzét.”
A rajtaütés tényleg váratlanul érte az olasz kiktötőket és az egész olasz flottát, így a Monarchia szempontjából egyértelműen sikeres volt az éjszakai ütközet.
Nauta végül túléli az I. világháborút, 1918-ban visszavonul, feltehetően ekkor költözik Pécelre.
Péceli veszteségek
Az I. világháborúban 123 péceli halt hősi halált – az 1923-ban felállított I. világháborús emlékmű legalábbis ennyi áldozatról adott hírt. Horváth Lajos ki nem adott monográfiája szerint további 28 hadirokkant és 23 hadiözvegy növeli még a péceli áldozatok számát.
Egy 1932-ben írt szakdolgozat szerint 14 hőst avattak vitézzé Pécelen az I. világháborúban való részvételükért.
Pécelen
Varga Mihály Pécel egykori helytörténésze, könyvében röviden említi, hogy városunkban élt „Nanta Henrik tengernagy” is. Varga ugyanakkor – feltehetően elütés, vagy egy kézirat elolvasása miatt – tévesen írja nevét, valójában egyértelműen Nauta Henrikről van szó.
A világot bejáró tengerész minden bizonnyal Pécelen a Várhegy utca 3-ban lakott, melyet egy 1920-as levéltári dokumentumból tudhatunk biztosan. Felehetően második feleségével Losonczy Margittal élt pár évig településünkön. A pontos időszakot jelenleg sajnos még nem sikerült beazonosítani.
Nauta Henrik 1921-ben halt meg.
One thought on “A Monarchia tengernagya Pécelen”