Az utolsó magyar király titkára

Ez a királyi család körében eltöltött karácsony este olyan kedves, megkapó élmény volt, hogy utólag nagyon örültem annak, hogy épen nekem kellett Ő Felségét karácsonykor Reichenauba kísérnem” – emlékezett vissza emlékirataiban Kray István az utolsó magyar királlyal töltött meghitt pillanatok egyikére. IV. Károly egyik leghűségesebb követője, titkára a 20-as években már Pécelről bejárva képviselte a királyságpártiak érdekeit a Parlamentben. 

IV. Károly közelében

Kray István régi felvidéki család sarja, Lőcsén született 1887. december 18-án. Az egyetem elvégzése után rögtön a királyi család szolgálatába szegődött: 1914 őszén, alig valamivel az I. világháború kitörését követően, Ferencz József mellett az úgynevezett kabinetirodán kezdte meg a szolgálatát. Fogalmazói, majd titkári beosztásának köszönhetően rendkívüli közeli kapcsolatba került az osztrák-magyar uralkodóval, de igazán szoros érzelmi kötelék a vele egy idős, 1916-ban trónra lépő IV. Károlyhoz fűzte, az utolsó magyar királyhoz.

A királyok mellett eltöltött éveinek emlékét A Kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt című írásában örökítette meg. Ebből ismerhetjük például a bejegyzés elején hivatkozott karácsonyi epizódot, amikor is Krayt igazán nagy megtiszteltetés érte, szűk családi körben együtt ünnepelhetett szenteste Károllyal és családjával. Kray IV. Károly kíséretében járta végig a világháború színtereit, szerzett különböző elismeréseket, majd 1918-ban a család megkaphatta a bárói rangot is.

1918-ban ideiglenesen nyugdíjazzák, édesapja – mai Szlovákiában található – csontfalusi házába vonul vissza. A trianoni döntés után azonban kiutasítják, ekkor kerülhet Pécelre.

kray3
Kray István Fotó forrása: Tolnai világlapja, 1927.06.08.

Az első világháborút követő felfordulásban Kray (például Andrássyval) azért küzd, hogy IV. Károly ismét trónra léphessen Magyarországon. Bár 1918 novemberében Károly maga mond le a magyar trónról, 1921-ben kétszer is megpróbál visszatérni. Kray mindkét esetben ott „szorgoskodik” a szervezők között. Horthynak azonban ekkor már más tervei vannak, mindkét próbálkozást visszaveri, a lázadók ellen, így Kray ellen is, eljárás indul. IV. Károlyt és családját ekkor Madeira szigetére száműzik, itt is hal meg 35 évesen. A családjával egyedül maradó Zita királyné ekkor egy másik pécelinek is felejthetetlen emlékeket szerez. Feltehetően Kray István közbenjárására ugyanis egy péceli vasúti altiszt 50 éves özvegye „szakácsnőnek és konyhafelügyelőnek” szegődik a Portugál szigeten, néha ténylegesen is nélkülöző, egykori királyi családhoz. Az Ujság 1928-as tudósítása szerint a péceli szakácsnő azonban három hónapnyi szolgálat után levelet kap kislányától, amitől egyből honvágya lett. Zita királyné miután megpillantja a sírdogáló asszonyt, hazaengedi Pécelre („Senkinek sincs joga egy anyát gyermekétől elszakítani” – adja a királyné szájába a kissé bulvárosan megírt cikk írója a szavakat.)

A királyság intézményét egyáltalán nem vette félvállról. 1937-ben felmerült, hogy Tihany díszpolgárnak választja Habsburg Ottót. Erre a kérésre – Ottó nevében – Kray már-már cinikusan válaszolja, hogy “ma is királyság lévén, a törvényes magyar király nem lehet valamely város vagy község díszpolgára” – idézi fel a levelet a História magazin 1993. 9. száma.

Aktív társadalmi élet Pécelen

1921-ben tehát már biztosan Pécel „nyaralóövezetében” lakik Kray és családja, de hamarosan anyósa is ide költözik. Családja aktív közéleti életet élt Pécelen, Kray István pedig 1922-ben egy frissen alakult testnevelési bizottság tagja lesz településünkön. A család mélyen gyökerező katolikus hagyományai folytán anyósa (Matavovszky Aladárné Ujfalussy Anna) a Péczeli Katholikus Nőszövetség elnöke lesz 1922-ben, felesége, Kray Istvánné pedig az 1940-ben, a Jézus Szent Szíve Szövetség székházában megalakított Péceli Női Lelkigyakorlatos Ház Barátainak egyesületének lesz az elnöke. Az egyesület célja, hogy a „főváros asszonytársadalmának minél több tagja vegyen részt Pécelen lelkigyakorlaton”.

Forgách Gyula péceli lelkész naplójából tudjuk, hogy az egyik március 15-ei rendezvényen Kray nagyon felháborodott, mikor a szónok örömtelinek nevezte, hogy már nincsenek Habsburgok Magyarországon. Királypártisága tehát valóban sokáig megmaradt.

A kormánypártból 1928-ben lép ki, miután elpanaszolja, hogy Gömbös Gyula „péceli villámban engem kétízben is letartóztatott”, a parlamenti politizálásban azonban továbbra is részt vesz. Furcsa lehetett később látnia, hogy otthona, Pécel 1938-ban – a gödöllői járás több településével együtt – posztumusz díszpolgárrá választja egyik legfontosabb politikai ellenfelét, Gömbös Gyulát…

Az MLSZ élén

1930-ban rövid, alig két évre elvállalja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztét – így ő lesz az egyetlen báró, aki valaha ilyen tisztséget tölt be. Elnöki székfoglalójában kijelenti, hogy határozott lépéseket kíván tenni a „labdarúgósport súlyos ügyében”, majd a kultuszminiszternek ecseteli a magyar foci „katasztrofális helyzetét”. A helyzet súlyosságára utal, hogy 1930-ban az Olaszországtól elszenvedett 5:0-s vereség miatt még Bethlen miniszterelnök is behívatta az MLSZ akkori elnökét…

Kray István a magyar focistákkal Mussolini-nél 1928-ban. Mussolini középen, tőle jobbra Kray áll. Fotó: Magyarság, 1928. április

Konkrét célját, az egyesületeket terhelő adók csökkentését ugyanakkor nem tudja elérni. (Érdekes adalék, hogy az egyik akkori MLSZ ülésen éppen a péceli klub képviselője jelzi frappáns megoldását: nem is kéne bejelenteni a meccseket, így az adót/illetéket sem kéne megfizetni. Nem kizárt, hogy előtte egyeztettek, hiszen ekkor még Pécelen él Kray.) Látva, hogy „az adók mérséklése ügyében folytatott küzdelem eredménytelen” marad, beadja lemondását.

Fasisztaellenes keresztény

A 1930-as évektől egyre többet beszél és publikál a katolikus vallásról. Vehemensen érvel a polgári házasság intézménye ellen, A liberalizmus bűnei című cikkében olyanokat ír, hogy a „liberalizmus hadat üzent Istennek”, de a legnagyobb problémája, hogy az „elválás és az elvált házastársak új házasságkötésének hihetetlen megkönnyítése folytán a mi liberális házassági törvényünk valóságos melegágya továbbá a könnyelmű házasságkötéseknek”, ez a liberalizmus „valósággal belekergeti az embereket a könnyelmű házasságkötésekbe”. Az ember inkább csak arra tud gondolni e sorokat olvasva, hogy Kraynak nem sikerült túl jól a házassága…

Kray István és Klebersberg Kunó. Forrás: Tolnai Világlapja, 1928.07.04.

1939-tól a fasisztaellenes keresztények csoportjának tagja lesz. A karácsonykor alakult püspökkari tanács az „embertelenséggel való szembenállás keresztényi kötelességét” vállalja fel és eleinte tesz is aktív lépéseket, segít ingyenes jogi tanácsadással, anyagi segítséggel a hatóságok túlkapásai ellen. Mindenesetre az 1940-es években bálokról tudósító fotóriportokban többször is feltűnik a kedélyesen szórakozó Kray család.

A második világháború után több perben is felbukkan még Kray István neve, de nem mint vádlott, hanem mint tanú. 45 után már érthetően nem politizál, 1967. június 21-én hal meg.

Leave a Reply

Your email address will not be published.