Fáy Ferenc, költő

„…ott van a helye a polcon, ahol a magyar költészet maradandó értékeit őrzik. Fáy Ferenc ennek a nemzedéknek egyik kivételesen nagy tehetségű tagja volt…”. Ezeket a sorokat Márai Sándor írta a száz éve Pécelen született Fáy Ferenc költészetéről.

A péceli Fáy-család leszármazottja

Fáy Ferenc a Fáy-család péceli ágának leszármazottja. Ükapja építette a később Pekáry-kúriaként ismertté vált épületet, ükanyja péceli és pesti lakása pedig – férje halála után is – mindig nyitva állt az 1830-as és 1840-es évek művészei és politikusai előtt. Többek között Vörösmarty, Bajza és Toldy Ferenc is állandó tagja volt a 92 évet megélt, irodalmárokat pártoló hölgy kiterjedt társaságának. Feltételezhető, hogy Szontagh Gusztáv magyar filozófus is az idősebb Fáy Ferencné segítségével szerzett Pécelen olyan földeket, amin hobbijának, a dinnyetermesztésnek élhetett.

Az 1869-ben született Fáy Ilonát Stern Henrik államvasúti főellenőr vette feleségül. Ebből a házasságból született Stern Ferenc, aki 1933-ban visszatért a „gyökerekhez” és felvette a Fáy nevet, 1940-ben a nemességet is igazolták visszamenőleg. Stern – később Fáy – Ferenc tanár, irodalomtörténész rendre ott zongorázik a péceli bálokon, vezeti a helyi dalárdát és színjátszó kört. Fia, a későbbi költő 1921. június 20-án született Pécelen.

A péceli színjátszó kör Fáy Ferenc édesapjának (Stern – később Fáy – Ferenc) vezetésével. Forrás: Színházi Élet, 1933/42.

Testvére, Fáy István – aki később gondozta a költő életművét – „szeszélyes és vad” gyereknek írta le Fáy Ferencet. Az utcában főleg „proletár és szegényparaszt” gyerekekkel barátkozott, akik felnéztek rá és követték „parancsait”. Szoros barátságot ápolt Varga Mihály péceli helytörténésszel, aki bátorította Ferencet a verselésre.

Fáy István emlékei hangfelvételen
Fáy István, Ferenc testvére szintén Torontóban élt. Ma is megkerülhetetlen helytörténeti forrásanyag a Pécelre küldött hangfelvétele, amely elérhető a péceli könyvtárban. A felvétel elején ma már megmosolyogtató kiszólás van az államvédelmi hatóságoknak, majd emlékezetből részletesen felidézi Pécel egykori házait, az azokban lakó embereket. A hangfelvételt Csontos Tamásné lejegyezte és azt az ESE Híradó több részben közreadta.

Fáy Ferenc a péceli iskola után a budapesti, aszódi és bonyhádi evangelikus gimnáziumokban tanult. A sok iskolaváltás is sejteti, hogy lázadó fiatal volt, egy helyen maga is beszámol arról, hogy az aszódi gimnázium felé vezető úton néha meg-meg álltak a bagi csárdánál. A Ludovika Akadémián kiképzőtiszt lesz, majd a frontra, onnan pedig egy franciaországi fogolytáborba kerül.

Szerencsétlenül sikerült házasság

A frontról 1945. december 29-én ért haza, de ludovikás múltja miatt ekkor már gyanakodva néznek rá. Felújítja korábbi kapcsolatát egy lánnyal, 1946. decemberében meg is tartják az eljegyzést, 1947 áprilisában pedig össze is házasodnak. A lányt Lázár Évának hívják és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának későbbi elnökének, Lázár Györgynek a testvére. (Lázár György Isaszegen született, de az elemi iskola nagyobb részét Pécelen végezte.)

Czinege Lajos (b) és Lázár György, 1975 és 1987 között a Minisztertanács elnöke. Pécelen járt elemi iskolába. Forrás: MTVA Archívum

Innentől az események váratlan fordulatot vesznek. A pontos történéseket csak Fáy István elbeszéléséből tudjuk. A fiatal vőt elhívja apósa egy kis iszogatásra. Fáy Ferenc örömmel elmegy, de hamarosan politizálni kezdenek. Fél óra múlva Ferencet letartóztatják, nyolc hónapra internálótáborba kerül. Ekkor felesége már terhes volt.

Szabadulása után feleségével és Éva lányával nem találkozhatott. Közben folyamatosan írt, az ebben az időszakban írt verseiből állt össze a későbbi „Évák” verseskötete.

Az emigráns költő

1948-ben elhagyja az országot, először Jugoszláviába menekül. Egy éves kényszermunkatábor után Olaszországba szökik, ahonnan 1951-ben megérkezik Kanadában. Egy iskolában kezd dolgozni, de nem tanárként, inkább egyfajta gondnok, de dohánytörőként, favágóként is vállal munkákat. Ignotus Pál írja, hogy „minden percére egy Pécelt varázsol Torontóban versével, de ha soha nem mozdul ki Pécelről, akkor is a honvágy költője volna.”

Fáy Ferenc beszédet tart Torontóban egy 1848-as megemlékezésen 1977-ben. Forrás: Krónika, 1977.04.01.

Varga Mihállyal folyamatosan tartotta a kapcsolatot, állandó levelezésben voltak. Ezekben a levelekben rendszeresen ír honvágyáról („Fáj bennem Pécel. Borzalmas, ordító fájdalommal. Fáj az annyit utált por, az utcák téli sáros szalagjai, rég halott és rég hiányolt emberek arca.” – írja például nem sokkal halála előtt.)

Fáy Ferenc levelezése
Varga egy kötetbe gyűjtötte a költőről szóló híreket, megjelent írásait, levelezésüket. Az írásokat Varga halála után Bagó István rendszerezte és begépelte, Heltai Miklós pedig szerkesztette. A Fáy Ferenc emlékezete címmel elkészült kötet még nem jelent meg, de a Péceli Értéktár Bizottság oldalán elérhető, letölthető.

Kanadában hét verseskötete jelenik meg magyar nyelven. Magyarországon 2015-ben adták ki először összegyűjtött verseit. A kötet Heltai Miklós szerkesztette, megjelenését a város önkormányzata támogatta.

Második feleségével Torontóban. Forrás: Krónika, 1984.07.01.

Fáy Ferenc 1981. június 10-én halt meg Torontóban. Márai halála hírére az alábbi sorokat írta naplójába: „Hatvan évet élt, emigráns volt. Jó néhány versében a második világháborút követő idő magyar költészetének teljes értékű energiája sugárzik. Aztán van a versekben kamaszos keserűség, férfias szókimondás, feminin érzékenység. Nyelvi ereje a klasszikus magyar líra szófukar, szemérmes és minden mesterkéltségtől mentes példáit idézi. Vallásos és pogány, kóbor nomád és különösen „magyar,, – nem magyaros, nem is vitézkötéses, nem a paranoid fellengzéssel megfogalmazott „mélymagyar” és „hígmagyar” -, úgy „magyar”, ahogy nem lehet más egy ember”