Karácsony Sándor, Csökmei kör

Reformban volt tehát elég módunk… Csakhogy nem váltak be a reformok, mert csupán részleteket szándékoztak reformálni, holott az egész reformra érett.” – mondja Karácsony Sándor, a neveléstudomány meghatározó gondolkodója a magyar oktatási rendszerről több mint hetven évvel ezelőtt. Nem, ő nem volt péceli, a munkásságát gondozó, könyveinek kiadását támogató civil szervezet viszont igen.

Karácsony Sándor 1891-ben született és 1952-ben halt meg. A két világháború között megjelent cikkei, könyvei az 50-es években tiltólistára kerültek és csak a 90-es években jelenhettek meg újabb kiadások írásaiból.

Végtelenül lehetne sorolni azokat az idézeteket, amelyeket ma is nagyon találónak érezhetünk. A legtöbbször idézett, A nyolcéves háborúban például azt írja, hogy az iskola nyolc éve egy véget nem érő háború a tanító és tanítvány között. „A diákháborúról az él a diáktudatban, hogy a tanári kar kezdte. És ez meglehetősen valószínű, úgy első látásra”. Pedig nem kéne, hogy így legyen. Máshol: „a pad alatt Winnetout olvasom, mikor a pad tetején Vercingetorix viselt dolgai vannak soron.”

A századelőn megfogalmazott, itthoni oktatási rendszertől (akkor is) teljesen idegen megközelítése, hogy a diák autonóm lény. „Minden ember, tehát a növendék is autonóm lény, s a maga egyéniségében nevelhetetlen, a nevelés pedig legtöbbször éppen erre a zárt, hozzáférhetetlen egyéniségre szeretne és szokott irányulni.”

Nem is vállalkozunk itt a teljes életmű bemutatására, hiszen megteszi azt az 1990-ben alakult péceli Csökmei –kör (Karácsony család nemesi előneve a Csökmei, illetve ezen az írói néven is jelentek meg írásai).

A Csökmei-kör támogatásával több tucat Karácsony Sándor könyv jelent meg már az elmúlt évtizedekben, évente (eleinte évente többször is) rendeznek neveléstudományi konferenciákat Pécelen. Az 1990-ben megszervezett első két konferencián még a Ráday-klub „bábáskodott”. A péceli konferenciákon olyan jeles, laikusok számára is ismert, oktatással, neveléssel foglalkozó emberek tűntek fel – a teljességi igénye nélkül –, mint Bagdy Emőke, Böjte Csaba, Buda Béla vagy Mérő László.

A Csökmei-kör alapítói Heltai Miklós (Karácsony Sándor keresztfia), Kontra György, Kövendi Dénes valamint Fábián Gyula.