„A leleplezett veszedelmes, nagyarányú kommunista szervezet tagjai valamennyien egyszerű munkásemberek. Egyetlen érdekes alak van közöttük: Simon Jolán.”– írja 1929 júniusában a Magyar Hírlap egy nagyobb illegális baloldali szerveződés lebuktatását követően. Simon Jolán később Péter Gábor, az ÁVH rettegett irányítójának lesz felesége, majd Rákosi Mátyás titkárságának vezetője. 1907. május 5-én Pécelen született.

Péceli születés

Simon Jolán apja Simon Henrik a posta tisztviselője, anyja Goldner Róza háztartásbeli. A Goldner család az 1800-as évek végén Pécelen lakik. A család férfi tagjai ugyan 1900-ban Galambosra módosítják a nevüket, a lányok Goldnerek maradnak (Berta, Róza, Hermina). Az ebben az időben Pécelen gyakorló orvos Goldner Gyulával egyelőre nem találtam közvetlen rokoni kapcsolatot.

A család 1914-ig biztosan Pécelen él, tehát Jolán gyermekéveit településünkön tölti. Az elemi iskolát viszont feltehetően már a Budapesten akkoriban kialakított tisztviselőtelepen, a Százados úton kezdi.

Belépés az illegalitásba

Simon Jolán az iskolák elvégzése után a Takarékpénztárnál helyezkedik el, majd az Egyetemi Nyomdához kerül. A cikk elején hivatkozott – és akkoriban több újságban is megjelenő – helyszíni riport alapján a család jó anyagi körülmények között, már-már polgári életet élt. A „szép szőke lány” gyakran kirándult barátaival, a lakásuk tele volt szépirodalmi művekkel. Ezért is csodálkoznak a beszámolók azon, hogy ilyen háttérrel keveredik a munkások közé.

Jolán az 1920-as évek végén kerül közel az illegális kommunista mozgalmakhoz és vállal lapterjesztési feladatokat. Itt ismerkedik meg Eisenberger Benjaminnal – aki később, 1944-es bujkálásuk során veszi csak fel a Péter Gábor nevet. Péter Gábor így emlékszik az első találkozásra: „…egyszer csak bejön a Joli is. Nyár volt … és erre ő eljött fehér ruhában, nagyon jól nézett ki, hát gondoltam magamban, ez ki…”

Az ekkor még csak 22 éves lány már túl van egy 16 hónapos börtönbüntetésen. Az 1931-es biatorbágyi merénylet után elrendelt statárium, a kommunista szervezetek üldözése ugyancsak bujkálásra kényszeríti a fiatal párt. (Érdekesség, hogy az ekkori statárium főbírója Töreky Géza Pécelről jár be bíráskodni.)

1933-ban tudnak hivatalosan is összeházasodni.

ÁVH főnöke és Rákosi titkárnője

1944-ben a németek elől menekülnek Péterék. Simon Jolánt akkori és későbbi barátja, Gobbi Hilda színésznő bújtatja. A második világháború után Péter Gábor karrierje, majd az 50-es években alkalmazott brutális kínzási módszerei jól ismertek. Megszervezi az Államvédelmi Hatóságot, vezényli a koncepciós pereket és irányítja a kínzásokat az Andrássy út 60-ban.

Simon Jolán közben Rákosi Mátyás titkárságvezetője lesz. Egyes források szerint esetleg viszonyuk lehetett, mások szerint inkább csak arról volt szó, hogy Rákosi „túszként” tartotta magánál az ÁVH vezetőjének feleségét.

A szovjet fordulatok hatására 1953-ban Rákosi Péter Gábor ellen fordul. Saját lakására hívja az ÁVH vezetőjét. Mikor megérkezik, Simon Jolán már le van kötözve. Mindkettőjüket letartóztatják. Péter Gábor 1959-ben szabadulhatott – miközben a korábban szabadon engedett felesége több levelet ír eleinte Rákosinak, majd Kádárnak férje kiengedését kérvényezve.

Arról egyelőre nincs információ és forrás, hogy Simon Jolán péceli születése az 1950-es években jelentett-e bármilyen előnyt vagy hátrányt a település számára.

Nyugodt nyugdíjas évek

Péter Gábor idős korában könyvtárosként dolgozik. Feleségével Budapesten élnek, közel a Tétényi úti kórházhoz. Galgóczy Erzsébet még készít velük egy interjút 1978-ban, ami után az írónő úgy fogalmaz, hogy a “kalapot Simon Jolán hordta”  a családban – ezt visszaadja az interjú hangulata is, mivel Simon Jolán többször is közbeszól, pontosítja férje válaszait. Péter Gábor (86 évesen) 1993-ban, Simon Jolán (93 évesen) 2000-ben halt meg. Gyerekeik nem születtek.

(A cikk készítéséhez nagyban támaszkodtam Müller Rolf: Az erőszak neve- Péter Gábor című könyvére, valamint Galgóczy Erzsébet 1978-ban Péter Gáborékkal készített interjújára.)