Korányiak Pécelen – kvíz

Korányi Frigyes 150 évvel ezelőtt írta a naplójába, hogy “1872. február 29-én megvettem a péceli birtokot“. Ebben az évben volt kénytelen megválni a falu életét meghatározó Ráday-család is a kastélyától és ebben az évben jelent meg a Kelecsényi család is Pécelen. A település legnagyobb földesurai kicserélődtek. A település további fejlődését komolyan befolyásolta a Korányi család letelepedése.

A tüdőbetegségek ellen küzdő híres orvosprofesszor és családja több évtizeden keresztül élt és nyaralt Pécelen. A következő kvízben felmérheti, hogy mennyit tud Korányi Frigyes péceli kötődéséről.

Ha nincs kedve válaszolni 10 kérdésre, akkor olvassa el a lényeget itt vagy itt. Ha készen áll, akkor válaszoljon a lenti kérdésekre és csak utána olvassa el a Korányiakról szóló, fent hivatkozott bejegyzéseket.

Eredmény

Remek eredmény, gratulálok!

Ha további részletek érdeklik az egykor Pécelen élő Korányi családról, akkor érdemes ezt és ezt elolvasni.

A peceliszilankok.hu és peceliertektar.hu oldalakon további érdekes információkat talál Pécel történetéről.

Nem lett tökéletes az eredmény, de értékelendő a lelkesedés.

Ha további részletek érdeklik az egykor Pécelen élő Korányi családról, akkor érdemes ezt és ezt elolvasni.

A peceliszilankok.hu és peceliertektar.hu oldalakon további érdekes információkat talál Pécel történetéről.

#1. Mi áll ma az egykori Korányi-kúria helyén?

A Kornfeld Frigyes néven született Korányi Frigyes orvosprofesszor a Kovásznai Kovács családtól vette meg 1872-ben a mai Szemere Pál Általános Iskolától szinte egészen a körforgalomig érő, Hősök útjával behatárolt területet. A kúria a mai Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola helyén állt. További részletek itt.

Következő

#2. Korányi Frigyes az egyik legnagyobb földbirtokos lesz Pécelen. Vajon hányadik a település legnagyobb adófizetőinek listáján 1896-ban? ? A felmérés egész pontosan a legtöbb adót fizetőkre vonatkozik, de közvetve a vagyon méretét tükrözi.

Az 1896-as adatok szerint Korányi Frigyes volt a település legnagyobb adózója, megelőzve a Kelecsényi, Fáy és a Pekáry családokat is (a Ráday család ekkor már csődbe jutott, kastélyukat értékesítették). Nem csak a kúriát és annak területét vásárolta meg, hanem nagyobb birtokokat is szerzett a vasút északi – akkor még beépítetlen – területein is.

Következő

#3. Korányi Frigyes több eladásra kínált telket alakított ki a vasút északi oldalon. Mivel "reklámozta" a Pécelen eladó telkeit?

Korányi és Pekáry kb. 100 telket alakított ki a vasút északi oldalán, ahova “özönlöttek” a fővárosból. Bár mindegyik fenti szempont szerepet játszott a kiköltözési lázban (jó vasúti közlekedés, a fővárosi polgárságnak kialakított éttermek, vendéglátóhelyek és színi előadások), Korányi professzor az orvosi konferenciákon azzal hívta fel a figyelmet Pécelen fekvő telkeire, hogy itt annyira tiszta a levegő, hogy nincs kolera. Ez azonban sajnos nem volt igaz, több járvány is végigsöpört a településen.

Következő

#4. Az 1800-as évek végén Pécelre költözők saját maguknak alakítottak ki szórakozási lehetőségeket. Melyik kezdeményezésnek lesz az elnöke Korányi Frigyes 1895-ben?

A Péczeli Szemere Fürdő Részvénytársaságot 1895-ben alapították Tankó János és Kelemen Kajetán kezdeményezésére. Első elnöke Korányi Frigyes volt. A Részvénytársaság megbízásából – a több fővárosi épületet is tervező és szintén Pécelen élő – Francsek Imre uszodát tervezett, majd később egy szálloda is elkészült. További részletek az uszodáról itt.

Következő

#5. Melyik évben válik meg a Korányi család a mai Kossuth téren álló kúriától?

Korányi Frigyes 1913-as halálát követően már eladó a kúria. A Szent Erzsébet Gyermekotthon Pozsonyból menekül a trianoni döntést követően, így számukra megfelelő hely lesz az orvosprofesszor egykori nyári rezidenciája. 1922-ben vásárolja meg a Gyermekotthon a telket és költöznek be az apácák és gyerekek. További részletek itt.

Következő

#6. Melyik betegség magyarországi terjedése ellen harcol elsősorban az orvosprofesszor Korányi Frigyes?

Korányi már 1862-ben azt prognosztizálja, hogy „a XX. századnak az lesz az egyik legnagyobb feladata, hogy a tüdővész hatalmát megtörje”. 1898-ben kezdeményezésére megalakul a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Egyesülete. 1905-ben adják át az első, állami támogatásból és adományokból épült, 450 ágyas Erzsébet királyné szanatóriumot Budakeszin (ma Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet).

Következő

#7. Gyerekkorukban természetesen sok időt töltöttek Korányi Frigyes gyerekei Pécelen. Közülük kik maradtak később házastársaikkal is Pécelen?

(több válasz is adható)

Korányi Frigyes halálát követően a fiúk is kijártak még Pécelre a kúriába, amíg azt el nem adták. A két lány azonban családjával még Pécelen maradt hosszú ideig.

Következő

#8. Nem volt ritka a Pécelre költöző vagy csak itt nyaraló fővárosi polgárok között köttetett házasság. Korányi Frigyes lánya, Korányi Malvin melyik Pécelen élő férfihoz ment hozzá?

Az igaz, hogy mindhárom fenti személy Pécelen élt. Korányi Frigyes Pécelen rögzíti ugyanakkor naplójában, hogy „1879. június 8-án eljegyezte Malvinkámat Dániel Gábor”. Innentől kezdve Malvinék többnyire Pécelen töltik az időt, Dániel Gábor (a fenti képen) Pécelről ingázik. A  Völgy utcában lesz saját házuk. Dániel Gábor Tiszta István bizalmasaként 1904-ben szerez nagyobb hírnevet az ún. zsebkendős szavazással. További részletek itt.

Következő

#9. Korányi Frigyes másik lánya, Korányi Anna festőművész lesz, a női egyenjogúságért küzd a művészetek területén. Melyik az egyik leghíresebb alkotása?

Korányi Anna 1908-ban megalakítja a Magyar Képzőművésznők Egyesületét, mert nincs megelégedve azzal, ahogy Magyarországon “honorálják erkölcsi és anyagi tekintetben a nők művészetét”. A Női Választójogi Szövetség 1913-as kongresszusát Budapesten rendezik. Ehhez a nagyszabású rendezvényhez, jelentőségteljes plakátot készíttet a szövetség: Korányi Anna plakátját választják az 1913 júniusában zajló rendezvénysorozat reklámozásához, amelyen egy női alak átveszi a mitológiai Sziszüphosztól (férfi) a hatalmas követ. Férjével, Soós Elemérrel a Lechner Ödön által tervezett péceli villában éltek. További részletek itt.

Következő

#10. Az ifjabbik Korányi Frigyes 1919-ben, 1924-ben és 1931-ben is volt pénzügyminiszter. 1920-1940 között hány miniszter volt még a Pécelen nyaraló fővárosi kiköltözők között (Korányin kívül)?

Bárczy István és Ferdinándy Gyula igazságügyminiszterek voltak, Bud János pedig éppen Korányit követte a pénzügyminiszteri székben. Bárczy és Ferdinándy ifjúságuk nagyobbik részét töltötték Pécelen vívással, szórakozással. Pécel lakossága “aranyifjaként” emlékezett rájuk. Bud János – aki bevezette a pengőt – a Várhegy utcában élt évtizedeken keresztül családjával. Összesen tehát – Korányi nélkül számolva – három miniszter is volt a két világháború között Pécelen.

Befejezés