Horthy testőrparancsnoka

A német támadás minden pillanatban várható. Mihelyt megindulnak: tűzmegnyitás!” – a visszaemlékezések szerint Horthy testőrparancsnoka ezekkel a szavakkal készítette fel embereit a várható eseményekre 1944 októberében, a kiugrási kísérlet előtti napon a Budai Várban. Lázár Károly 75 évvel ezelőtt, Magyarország német megszállásának évében a történelem színpadán került reflektorfénybe. 1968-ban Pécelen temették el.

A magyar „elit alakulat” élén

Vitéz Csíktapolczai Lázár Károly 1890-ben született a mai Románia területén található Széphelyen (akkor még Zsebelyen). A Monarchia hivatásos katonája az első világháborúban az orosz, a román és az olasz fronton is harcol, a háború végére századosi rangot és több kitüntetést szerez.

A testőrség egy szakasza. Forrás: História, 2010. 5. (Sipos Péter: Horthy testőrei)

1927-ben felveszik a Magyar Királyi Testőrségbe, ahol már tagja a kormányzó díszkíséretének. Visszaemlékezéseiben azt írja, hogy a lovas sport iránti rajongása (versenylovas is a 20-as évek második felében) miatt került közel Horthyhoz és nyerte el a lovak iránt szintén lelkesedő kormányzó bizalmát. Másrészt viszont tény, hogy rokoni kötelék is fűzte Lázárt Horthyhoz: Lázár feleségének nagynénije Horthy Miklósné Purgly Magdolna volt.

Lázár Károly 1936-ban kapja meg a testőrparancsnoki pozíciót – a legenda szerint szilveszter éjszakáján a szerencsét hozó malac a nagy mulatságon éppen hozzá szaladt, mire mosolyogva Horthy is odalépett hozzá: „Hát akkor kinevezlek a testőrség parancsnokává.”

Horthy mellett, a németek ellen

1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, Horthy még a helyén maradt. Igaz ekkor még nem történik határozott lépés német részről Horthy eltávolítására, de Lázár távol tartja a német tiszteket a Vártól, a testőrség tűzparanccsal rendelkezik bármilyen német behatolási kísérlet esetére.

A testőrparancsnok ebben az időben Horthy szűk köréhez tartozik, akikkel a kiugrási kísérleten, a kormányzó biztonságának megóvásán dolgoznak. Lázár felhatalmazást kap arra, hogy a magyar ellenállási mozgalom alakjaival is tárgyaljon. Ahogy Korom Mihály, történész a Századunk című folyóiratban írja, Lázár ezekben a hónapokban még a Kommunista Párt képviselőivel, például Rajk Lászlóval is egyeztetett az ellenállás lehetőségeiről, a munkásság felfegyverzéséről.

Német tank a Budai Várban 1944. október 15-én. Forrás: horthykorszak.blog.hu

Horthy végül október 15-én tesz egy erőtlen kísérletet a kiugrásra. Lázár Károly azt az utasítást kapja, hogy védje meg a várat a németektől. „Öt perccel azután, hogy a kormányzó eltávozott a Várból, a Sándor-lépcsőnél támadtak a németek. A kerti kaput páncélököllel törték be. Én parancsot adtam az ellenállásra és tüzet indíttattam” – emlékezett később a testőrparancsnok a történtekre. Közben ellentmondásos utasításokat kap arról, hogy most ellenálljon a németeknek vagy ne. Az „összecsapás” mindössze 20 percig tartott. Bár a testőrök visszaemlékezései szerint eséllyel tudták volna megvédeni a várat, Horthy parancsára végül megadták magukat. A németek bevonultak, Lázárt elfogták és Mauthausenbe, a koncentrációs táborba hurcolták.

A Nobel-díjas orvos védi

Lázár Károly 1945 júniusában tért haza. A háborút követő perekben eleinte vádlottként, majd tanúként hallgatták meg.

Lázár Károly. Fotó: MAgyar Nemzet, 2007. november 24.

Védelmében még Szent-Györgyi Albert is nyílt levelet írt. Az ellenállási mozgalom aktív szervezőjét, a későbbi Nobel-díjas orvost Lázár saját lakásán bújtatta a németek elől. Ezen túl magasrangú angol tiszteknek segített, Bethlen István egykori miniszterelnök menekülését is szervezte. Lázár hívta Budapestre 1944 júliusában Koszorús Ferenc vezérkari ezredest is, hogy a zsidóság elhurcolását szervező magyar csendőrséggel szemben a magyar hadsereg segítségét kérje. Lázár ekkor a Várba rendelte a csendőrparancsnokokat és Budapest elhagyására kényszerítette őket, ezzel több tízezer zsidó fellélegezhetett.

Mindez nem volt elég Lázár Károly teljes felmentésére: B listára került, nyugállományba helyezték és kitelepítették.

Pécelen

Lázár Károlyt és feleségét az 50-es években Füzesgyarmatra telepítik – ugyanoda, ahova Rassayt is. A kitelepítés után, miután elhagyhatták Füzesgyarmatot, Budapestre még nem költözhetnek vissza így, – ahogy Rassay – Lázárék is Pécelen telepednek le. Pontosan nem tudható, hogy miért, de esetleg köze lehet ahhoz, hogy Lázár Károly felesége, Blaskovich Márta távoli rokona volt a péceli Fáy Bélának.

Házuk az Ady és Kazinczy utcák sarkán állt. A 60-as évek elején már csak Lázár Károly fia, a Várban szintén harcoló Lázár Béla huszárhadnagy élt, de Lázár Károly is még rendszeresen megfordult Pécelen. Lázár Béla ekkor már bottal járt. Kazincbarcikán az internáló táborban szerzett súlyos gerincsérülést, egy ideig még segédmunkásként dolgozott az egykori huszárhadnagy, majd teljesen megbénult. Dr. Dürr Sándor péceli lakos visszaemlékezési szerint Lázár Béla nagyon sokat mesélt harci cselekedeteikről, Lázár Károly katonás járásával pedig rendkívül feltűnő jelenség volt a faluban.

Lázár Károlyék sírja a péceli római katolikus temetőben

Blaskovich Márta 1961-ben halt meg, Lázár Károly testőrparancsnok 1968-ban, fiúk, Lázár Béla pedig 1969-ben. A család sírja a péceli római katolikus temetőben található. Lázár Károly 1992-ben posztumusz vezérezredesi rangot kapott.

(Köszönöm Dr. Dürr Sándornak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét. Lázár Károly visszaemlékezésit könyvben is kiadták, a könyv itt is megrendelhető.)