A Ráday-korszak vége Pécelen – kvíz

150 évvel ezelőtt, 1872 decemberében cserélt gazdát a Ráday-kastély. A Pécel fejlődését több, mint másfél évszázadon keresztül meghatározó, de az országos politikában, kultúrában is kiemelkedő szerepet betöltő Ráday családot a Kelecsényi család váltotta a barokk kastélyban. Nem csak az épületre, a birtokra, de a település életére is kihatással volt ez a váltás.

A következő kvízben felmérheti, hogy mennyit tud a kastélyról, a Ráday-családról, vagy a Kelecsényiekről.

Ha készen áll, akkor válaszoljon a lenti tíz kérdésre.

Results

Remek eredmény, gratulálok!

Ha többet olvasna a Ráday- és Kelecsényi családokról, akkor elsősorban ezt, ezt, ezt és ezt az írást ajánlom. Ha a kastély második világháború története érdekli, akkor ezt a bejegyzést javaslom.

A peceliszilankok.hu és peceliertektar.hu oldalakon további érdekes információkat talál Pécel történetéről.

Ha van kedve még egy kvízt kitölteni, akkor ajánlom a Pécelen élő Korányi családról összeállított kérdéssort is.

Nem lett tökéletes az eredmény, de értékelendő a lelkesedés.

Ha többet olvasna a Ráday- és Kelecsényi családokról, akkor elsősorban ezt, ezt, ezt és ezt az írást ajánlom. Ha a kastély második világháború története érdekli, akkor ezt a bejegyzést javaslom.

A peceliszilankok.hu és peceliertektar.hu oldalakon további érdekes információkat talál Pécel történetéről.

Ha van kedve még egy kvízt kitölteni, akkor ajánlom a Pécelen élő Korányi családról összeállított kérdéssort is.

Következő

#1. Pécelen a Kajaly családnak már a XVII. században is voltak földjei. Ráday Pál 1705-ben vette feleségül Kajaly Klárát, így juthatott péceli birtokhoz. De hol született Ráday Pál?

Ráday Pál a mai Szlovákia területén fekvő Losoncon született 1677-ben. Tanulmányai elvégzése után Ludányba került, itt házat építtetett magának, amit később kastéllyá bővítettek. Innen került házasság révén a több, mint 100 kilométerre fekvő Pécelre, ahol 1720-ban kezdett el kisebb kúriát építeni.

Következő

#2. "Ráday érvei meggyőzték az embereket, Rákóczi érvei elsodorták." Ráday Pál volt Rákóczi egyik legközelebbi bizalmasa. Melyik állítás NEM(!) igaz Ráday Pálra?

Ma úgy mondanánk, hogy Ráday volt Rákóczi külügyminisztere, sajtófőnöke, szóvivője és helyettese egyben.  26 éves volt Ráday, amikor megismerkedtek. Mély benyomást tettek egymásra. A szatmári béke aláírása után Rákóczi emigrációba vonult, Ráday maradt, visszavonult péceli birtokára családjához. Ahogy az apja írta neki ekkor: “a te dolgod az, hogy hazamenj. Nem bujdoshat ki az egész ország! Otthon is szükség lehet rád…”

Következő

#3. Kazinczy elmondása szerint, ha Ráday Gedeon veszekedett a feleségével amiatt, hogy sokat költ mindenféle felesleges dolgokra, akkor mivel vágott vissza Rádayné?

Ráday Gedeon (1713-1792) úgy fejezte be az apja által elkezdett kastély építtetését, hogy az alkalmas legyen egyfajta szellemi központ, egy jelentős könyvtár kialakítására. Nagyjából 12-15 ezer kötetes, több tudományterületet felölelő gyűjteményt állított össze. Nem véletlen, hogy a korszak irodalmárai rendszeresen látogatták a barokk kastélyt.

Következő

#4. Ráday Pál másik gyermeke, Ráday Eszter fiatalon elkerült Pécelről. A könyvtár egy részét viszont vitte magával illetve tovább bővítette. Mi lett Ráday Eszter dédunokájából?

Ráday Eszter eleinte “írtózott a férjhez menéstől”, ezért apja ragaszkodott hozzá, hogy a kiszemelt férjjel előzetesen is találkozzanak személyesen. Az Erdélyből érkező Teleki László azonban szimpatikus volt Eszternek. Ráday Pál lánya Gernyeszegen komoly asszonykönyvtárat alakított ki, folytatta a könyvek gyűjtését. Dédunokája, Teleki László részben ezekkel a könyvekkel járul hozzá az MTA megalapításához és lesz az akadémia első elnöke. Ráday Eszterről bővebben itt lehet olvasni.

Következő

#5. A kastély építése 1720 körül kezdődött és 1766-ban fejeződött be (bár a kert még később lett kész). 1825-ben azonban tűzvész pusztít a kastélyban. Melyik állítás nem(!) igaz?

„Sajnos érzés lepte el sziveinket, midőn március 31-én a futó hírből hallottuk és a feltornyozott füstből észrevettük, hogy a Rákospatak dombjának partjára helyezett Pécel tűzveszedelemben vagyon…” – tudósítottak a korabeli lapok a katasztrófáról. A tűz az egykori zsinagóga mellől indult, kigyulladt Szemere Pál háza, mintegy negyven parasztház és a kastély is lángra kapott. Szerencsére a teljes könyvtári gyűjtemény nem semmisült meg.
Következő

#6. Ráday Gedeon unokája, Ráday Pál (1768-1827) – Kazinczy bátorítására – szervezi és finanszírozza az első magyar nyelvű színházi előadást. Az Igazházi című darabot 1790. október 25-én mutatják be. Melyik az a feladat, amire nem (!) kéri fel Kazinczy az ifjú Rádayt?

A XII. század végén, XVIII. század elején már biztosan voltak színházi előadások a Ráday-kastélyban, illetve annak kertjében. Az ifjabb Ráday Pál már 17 évesen részt vesz a pesti színházi életben. Ilyen körülmények után kéri fel Kazinczy Rádayt az első előadás megszervezésére, levelében – a címszerepre való felkérésen kívül –a fent felsorolt feladatra kéri fel a péceli nemest. Bővebben az előadás szervezéséről itt lehet olvasni.

Következő

#7. Ráday Pál fia Ráday Gedeon is maradt a színházi világban. A Pesti Magyar Színházat vezeti, majd a Nemzeti Színház első igazgatója lesz. Hogy jellemezte Podmaniczky Frigyes a színházigazgatót?

Bár a színházi életben kifejtett munkáját kortársai elismerik – a Vasárnapi Újság 1855-ben azt írja, hogy „az ő igazgatása éveit nevezhetjük bátran színházunk aranykorának” – a színésznők iránti lelkesedése több visszaemlékezésben is felfedezhető. Benke Rózinak – azaz Laborfalvi Rózának – is többször nyújt menedéket Pécelen, de Jókai és Laborfalvi esküvőjét is egyengeti később. Jókaiék Pécelen tartott lakodalmáról részletesebben itt lehet olvasni.

Következő

#8. A Rákóczi-szabadságharc alatt a Rádayak egyszer már kihúzták a gyufát a Habsburgoknál. Az 1848-49-es szabadságharcban ez megint sikerült. A színházigazgató fiára, Ráday Pálra (1830-1879) milyen büntetést szab ki Ferenc József?

A szabadságharcban vállalt szerepe miatt 12 évi várfogságot az ifjú Ráday Pálra. A büntetést nem kell végigülnie. 1876-ban már a Váci alsó járás főszolgabírójaként köszöntheti Ferenc Józsefet Gödöllőn a kastélyát akkor már elárverezni kénytelen péceli nemes. Bővebben Ráday Pál életéről itt lehet olvasni.

Következő

#9. 1872 szilveszterén mindenki megrökönyödésére egy gyalogosan érkező idegen kínálta a legtöbbet a csődbe jutott Rádayak kastélyára. Honnan érkezett Kelecsényi Rafael?

Kelecsényi Rafael, a mai Szlovákia területén fekvő Barsbaracskán tekintélyes földesúrnak számított már az 1800-as évek második felében. Fösvény, de kitűnő üzleti érzékkel rendelkező birtokos hírében állt. Első lánygyermeke, Kelecsényi Izabella Ida Antónia 1872 januárjában született, abban az évben, amikor kezdetét vette a péceli kastély Kelecsényi korszaka is. További részletek itt.

Következő

#10. A kastély új úrnőjének, Kelecsényi Izabellának házasságai rosszul sikerültek. A különböző férfiaktól született gyermekeivel szemben nagyon bizalmatlan volt, végrendeletéből ki is akarta zárni őket. Írásba foglalta, hogy milyen célra kell halála után a kastélyt hasznosítani. Vajon milyen célra?

Három férjétől négy gyermeke születik. Második férje a Mikszáth regényben Noszty fiúként megismert valós karakter testvére. Meglehetősen zűrös família. Az ebből a házasságból született Adorján fia még elmegyógyintézetbe is záratja egyszer az anyját. Erre születik a végrendelet, amelyben Izabella így fogalmaz: “A péczeli Kelecsényi-féle, volt Ráday kastélyomat… az Országos Tébolyda céljára, a magyar királyi kincstárnak hagyományozom…”. Közbejött a II. világháború, a kastélyból kórház lett. További részletek itt.

Befejezés